A legnagyobb hazai vállalkozások rövid távú gazdasági várakozásait összegző mutatók tendenciája az Ecostat Top-100 konjunktúra augusztusi, 48 százalékos indexe szerint az év első felében szerényen emelkedett, majd tendenciájában csökkenőre fordult. A nagyvállalati kör legfrissebb üzleti előrejelzései szerint hat hónapon belül a nemzetgazdaság helyzetének és ezen keresztül saját vállalkozásuk lehetőségeinek markáns javulásában kevésbé lehet bízni, némely területen azonban a pozitív elmozdulás bekövetkezett.

A magyar gazdaság 2003. évi tervezettől elmaradó fejlődését alapvetően a világgazdasági konjunktúra beindulásának időbeni késlekedése okozza. Az egy éve hangoztatott szakértői vélemények a növekedés kezdetét egybehangzóan 2003 második félévére prognosztizálták. Mára világosan látható, hogy a meghatározó régiók gazdasági élénkülése a vártnál későbbi, lassúbb és ellentmondásosabb lesz. A világgazdaság vezető országaiban mért üzleti bizalom is hónapról hónapra változik. A legutolsó indexek most éppen kis optimizmust mutatnak, de egyértelmű fellendülést még sehol sem jeleznek.

A magyarországi nagyvállalati kör rövidtávú gazdasági várakozásai augusztusban a júliusi előrejelzéshez viszonyítva érdemben nem változtak. Bár a szektor a saját termelésnövelési esélyeit valamivel jobbnak értékeli, mint a nemzetgazdaság esélyeit, jellemzően a cégek többsége helyzete stabilitását prognosztizálja. Magyarország kilátásainak visszafogottabb megítélésében szerepet játszik a pénzügyi mérlegek növekvő hiánya, a várhatóan fokozódó külföldi eladósodás és a meghirdetett fiskális kiigazítás.

Augusztusban a TOP-100 nagyvállalati kör Magyarország fél éves gazdasági kilátásait a korábbiaknál kicsivel jobbnak, összességében azonban még kedvezőtlennek értékeli. Bár némiképp emelkedett a kismértékű javulást feltételezők aránya, a pesszimista várakozások köre a júliusival megegyező. A nagyvállalatok többsége saját teljesítménye előrejelzésekor szinten maradást feltételez. A javulásban bizakodó cégek aránya most kismértékben emelkedett, míg a körülmények romlásával számolók aránya csökkent. A termelésnövelés lehetőségének megítélése összhangban áll az alig javuló várakozásokkal. Augusztusban folytatódott az a március óta megfigyelhető tendencia, miszerint a nagyvállalatok szűkülő köre számol termelési tevékenysége bővítésének lehetőségével. A lanyha kereslettel összefüggésben a cégek 42 százaléka jelez növekedést, ezen belül 5 százalék alatti növekedést mintegy egyharmaduk feltételez. A következő hat hónapban a nagyvállalatok kétharmada saját előállítású készletei szinten tartását tervezi. Kedvező, hogy a készletek növekedését feltételező vállalatok aránya 23 százalékról 17 százalékra mérséklődött. Ezzel közel megegyező, 16 százalék a készletcsökkenést tervező cégek aránya. A tevékenység folytatásához szükséges alapanyagok és félkész termékek készletszintje a vállalkozások 60 százaléka szerint stabil marad. A készletszint növelését egynegyedük tartja indokoltnak, csökkentését a korábbi 29 százalékkal szemben 16 százalék tervezi.

A globális gazdaság ez évi lassú és mérsékelt bővüléséből következően a meghatározó régiókhoz több szálon kapcsolódó magyar gazdaság lehetőségei fáziskéséssel és szerény mértékben javulhatnak. Nagyrészt a külpiaci kereslet elégtelensége miatt a GDP növekedési üteme idén a tavalyi szinten, 3,3 százalék körül várható. Magyarországon a gazdasági növekedés gyorsulásának elmaradása a gyenge kül- és belpiaci kereslettel hozható összefüggésbe. Az év második félévében kétséges az ipari és építőipari termelés stabil bővülése, számítani lehet a belkereskedelmi forgalom dinamikájának mérséklődésére is. Az államháztartás kiadási oldalának visszafogására hozott takarékossági intézkedések hatása mérsékelt. A 2003. évi nagyarányú jövedelem-kiáramlás következtében idén az import dinamikusan emelkedett, az export viszont elmaradt a bázisidőszaki szinttől. A külkereskedelmi deficit így lényegesen magasabb a tavalyinál, a beáramló működőtőke mennyisége nem éri el az országból kivont tőke értékét. Figyelemmel a csatlakozó országokban most induló széles körű privatizációs hullámra várható, hogy a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt rövid távon nem fog élénkülni.

Augusztusban a nagyvállalatok 65 százaléka a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását prognosztizálja. Javuló beszerzési feltételekkel a cégek 23 százaléka számol. A következő hat hónapban a belföldi kereslet élénkülését várja a cégek egyharmada, szinten maradását minden második vállalkozás. A külföldi kereslet megítélése a korábbinál borúlátóbb, a nagyvállalatok egyötöde számol élénküléssel, kétharmada változatlansággal. A külföldi kereslet mérséklődését a vállalatok 12 százaléka vélelmezi. A pangó piaci viszonyok ellenére a nagyvállalatok 40 százaléka a belföldi kereslet növekedését, 51 százalékuk stabil fennmaradását feltételezi. A belföldi értékesítés rövidtávú előrejelzésében negyed éve növekvő, (legutóbb 31%) a pozitív várakozások aránya. A pesszimista visszajelzések nagyfokú bizonytalanságot tükröznek. A külföldi értékesítés rövidtávú prognózisa visszafogottabb. E szerint a cégek valamivel több mint egyötöde javuló, mintegy kétharmada pedig stabil értékesítési lehetőségekkel számol exportpiacain. A hazai kiegyensúlyozott munkaerőpiac fennmaradását feltételezi a nagvállalatok 63 százaléka, a keresleti és kínálati pozíció nagyobb összhangjában bizakodik 29 százalékuk. Ennek az évnek a hátralévő időszakában pénzügyi helyzete stabilizálódását feltételezi a cégek 49 százaléka. Likviditási nehézségei kismértékű fokozódásától a júliusi 26 százalékkal szemben augusztusban a cégek 34 százaléka tart. A nagyvállalati körben május óta folyamatosan romlik a gazdasági környezet megítélése. A bizonytalanság erősödését akkor a cégek 13 százaléka, júniusban 16 százaléka, júliusban már 41 százaléka jelezte. A legutóbbi felmérés alkalmával a nagyvállalatok fele (49%-uk) tartotta elképzelhetőnek a kiszámíthatatlanság erősödését.

A gazdálkodó szervezetek körében a fokozódó bizonytalanság ellenére a fejlesztési szándék 2003-ban erősödő tendenciát jelzett. A nyilvánosságra került hivatalos beruházási adatok ismeretében azonban úgy tűnik, hogy a vállalkozói szféra továbbra is tartózkodik a konkrét fejlesztési döntések megvalósításától. Tekintettel az állami beruházások visszafogására, a külföldi befektetők és a vállalatok érdektelenségére, a 2003 egészére feltételezett és a tavalyinál jóval szerényebb állóeszköz-felhalmozás növekedése döntően a lakossági beruházások élénkülésétől várható.

Az idén augusztusában a TOP-100 nagyvállalatok beruházási elkötelezettsége kismértékben tovább gyengült, júliushoz viszonyítva 10 százalékponttal visszaesett. A korábbinál kedvezőtlenebb mutató ellenére az egy éve tartó tendenciában törés nem következett be, de az emelkedés tendenciája mérséklődött. Fél éven belül új technológia átvételét, illetve alkalmazását a vállalatok döntő hányada, 85 százalékuk nem tervezi. A versenyképesség növelésének erre a formájára hosszabb ideje a cégek magas aránya nem számít. A nagyvállalatok kapacitás előrejelzése augusztusban kedvezőtlenebb az előző hónapénál. A következő hat hónapban a cégek fele elégséges termelési háttérrel fog rendelkezni megrendelései teljesítéséhez. Míg júliusban 39 százalékuk tartott felesleges kapacitás kialakulásától, augusztusban ez a kör 48 százalékra bővült

Az éves infláció júniusban 4,3 százalékra, júliusban 4,7 százalékra emelkedett. A pénzromlás gyorsulása sem az elemzők, sem a gazdálkodók körében nem keltett meglepetést. A folyamat az év második felében várhatóan folytatódik az energia és az aszállyal összefüggő élelmiszer áremelkedéssel, emellett a gyenge forint az importárakat növeli. A TOP-100 vállalati kör előrejelzése szerint a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 2003-ban 5,5 százalék lesz. (Júliusban az előrejelzés 4,9 százalékot ért el.) A cégek mintegy fele szerint az infláció az 5-6 százalék közötti, egyharmada szerint 4-5 százalék közötti sávon belül lesz. A december havi pénzromlás mértékét augusztusban ismét felfelé korrigálták a vállalatok, átlagosan 5,3 százalékos pénzromlást prognosztizáltak az év utolsó hónapjában. Az értékesítési áremelési törekvések az elégtelen piaci viszonyok miatt gyengébbek a korábbinál, a termelői árak éves átlagos emelését a vállalatok 4,5 százalékra korrigálták. Míg júliusban a cégek egynegyede, augusztusban egyharmaduk nem tervez áremelést termékei és szolgáltatásai körében 2003-ban.