Elemzők az euró bevezetéséről: 2009-2010

A Reuters által megkérdezett elemzők a 2008-as dátumhoz képest egy-két éves csúszást tartanak reálisnak az euró magyarországi bevezetésére vonatkozóan, mert a következő két évben az államháztartási hiány és az infláció jelentősen meghaladhatja a célzott szinteket.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Reuters márciusi felmérésében 12 elemző előrejelzéseinek eloszlása azt mutatja, hogy a piac már egyenlő esélyt ad a 2009-es és a 2010-es évnek is. (Öt elemző várt 2009-et, öt 2010-et, két elemző szerint pedig mindkét dátum egyformán elképzelhető.) Már egy hónappal ezelőtt is voltak 2010-es jóslatok, de a konszenzus 2009 volt. Egy évvel ezelőtt 2008 volt az előrejelzés, két éve pedig 2007 körül szóródtak a várakozások, az utóbbi két évben tehát körülbelül három évet tolódott el az euró bevezetésének várt dátuma.

Az elemzők szerint a kormány a jövő hónapban várhatóan 2009-re vagy 2010-re változtatja a 2008-as céldátumot, de voltak olyan vélemények is, hogy az új cél nem egy év lesz, hanem egy időszak: vélhetően 2008-2010, vagy 2009-2010. Ehhez képest az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépést a legtöbb elemző csak 2005-re várja, miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem rohan az ERM-be, de nem is akar tovább várni 2005-nél. Főként a hazai elemzők konszenzusa szerint a forint euróval szembeni új középparitását az ERM-2-ben 262,50-ben fogják meghatározni, tehát a jelenlegi 282,36-nál jóval erősebb szinten. (Külföldi elemzők konszenzusa a múlt hónapban 280 volt.)

Maastricht nincs közel

Az euró várt csúszását az okozhatja, hogy a gazdaság a tervezettnél lassabban halad a bevezetés maastrichti kritériumainak teljesítése felé. Ezek szerint ugyanis a 2008-as euróbevezetéshez 2006-ra – ami választási év – a GDP három százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartás hiányát a 2004-re megcélzott 4,6 százalékról, és három százalék alá az inflációt a februárban mért 7,1 %-ról. Ezzel szemben az elemzők szerint az államháztartás hiánya már idén is 0,3 százalékponttal túllövi a célt és a jövő év végén is négy százalék körül lesz.

Távol került az inflációs kritérium teljesítése is: a 2005 decemberi konszenzus 15 bázisponttal emelkedett, 4,55 százalékra. (Két hónappal ezelőtt még 4.3 százalék volt, és már ez is meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy százalékos célját. )

Az elemzők 20 bázisponttal emelték konszenzusukat a 2004-ben és 2005-ben várt gazdasági növekedésre - 3,3, illetve 3,8 százalékra -, miközben némileg javultak az ipari termelés növekedésre vonatkozó előrejelzések is. A 2004-es szint azonban még mindig elmarad a kormányzat által remélt 3,5 százaléktól, tehát a vártnál kevésbé segíti a költségvetési bevételeket.

Az elemzők véleménye szerint a jegybank összesen két százalékponttal csökkenti idén a 12,5 %-os alapkamatot. (Egy hónapja még 2,25 százalékpontot várt a piac, azelőtt pedig három százalékpontot.) A forint erősödése a közelmúltban tehát nem vezetett a kamatcsökkentési várakozások elharapódzásához, sőt ennek a fordítottja történt.


Az infláció márciusban az elemzők szerint nem emelkedik tovább a februárban mért 7,1 százalékos szintről, de az ezt követő hónapokban tovább gyorsul, mielőtt csökkenni kezd és – a konszenzus szerint – decemberre 6,1 százalékra mérséklődik.


Az államháztartás hiánya márciusban a pénzügyminisztérium előrejelzésével összhangban mintegy 80 milliárd forinttal nyílhat tovább, az első negyedévben elérve a 423 milliárd forintot, azaz az egész éves előirányzat 36 százalékát. Ez a szint jelentősen meghaladná az előző év első negyévében mért 282 milliárd forintot.


A folyó fizetési mérleg hiánya azonban jelentősen szűkülhet január-februárban az előző év azonos időszakához képest: a konszenzus szerint 674 millió euróról 410 millió euróra. Idén a várakozások szerint a hiány a tavalyi 4,2 milliárd euróról 4 milliárd euróra csökken. Ez 200 millió euróval kisebb az egy hónapja és 510 millióval alacsonyabb a két hónapja várt szintnél. Javult az első negyedéves gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés is, 15 bázisponttal 3,25 százalékra. Ez azonban lassulást jelentene a tavalyi utolsó negyedévben mért 3,5 százalékhoz képest.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo