A Reuters márciusi felmérésében 12 elemző előrejelzéseinek eloszlása azt mutatja, hogy a piac már egyenlő esélyt ad a 2009-es és a 2010-es évnek is. (Öt elemző várt 2009-et, öt 2010-et, két elemző szerint pedig mindkét dátum egyformán elképzelhető.) Már egy hónappal ezelőtt is voltak 2010-es jóslatok, de a konszenzus 2009 volt. Egy évvel ezelőtt 2008 volt az előrejelzés, két éve pedig 2007 körül szóródtak a várakozások, az utóbbi két évben tehát körülbelül három évet tolódott el az euró bevezetésének várt dátuma.

Az elemzők szerint a kormány a jövő hónapban várhatóan 2009-re vagy 2010-re változtatja a 2008-as céldátumot, de voltak olyan vélemények is, hogy az új cél nem egy év lesz, hanem egy időszak: vélhetően 2008-2010, vagy 2009-2010. Ehhez képest az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépést a legtöbb elemző csak 2005-re várja, miután Draskovics Tibor pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Magyarország nem rohan az ERM-be, de nem is akar tovább várni 2005-nél. Főként a hazai elemzők konszenzusa szerint a forint euróval szembeni új középparitását az ERM-2-ben 262,50-ben fogják meghatározni, tehát a jelenlegi 282,36-nál jóval erősebb szinten. (Külföldi elemzők konszenzusa a múlt hónapban 280 volt.)

Maastricht nincs közel

Az euró várt csúszását az okozhatja, hogy a gazdaság a tervezettnél lassabban halad a bevezetés maastrichti kritériumainak teljesítése felé. Ezek szerint ugyanis a 2008-as euróbevezetéshez 2006-ra – ami választási év – a GDP három százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartás hiányát a 2004-re megcélzott 4,6 százalékról, és három százalék alá az inflációt a februárban mért 7,1 %-ról. Ezzel szemben az elemzők szerint az államháztartás hiánya már idén is 0,3 százalékponttal túllövi a célt és a jövő év végén is négy százalék körül lesz.

Távol került az inflációs kritérium teljesítése is: a 2005 decemberi konszenzus 15 bázisponttal emelkedett, 4,55 százalékra. (Két hónappal ezelőtt még 4.3 százalék volt, és már ez is meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy százalékos célját. )

Az elemzők 20 bázisponttal emelték konszenzusukat a 2004-ben és 2005-ben várt gazdasági növekedésre - 3,3, illetve 3,8 százalékra -, miközben némileg javultak az ipari termelés növekedésre vonatkozó előrejelzések is. A 2004-es szint azonban még mindig elmarad a kormányzat által remélt 3,5 százaléktól, tehát a vártnál kevésbé segíti a költségvetési bevételeket.

Az elemzők véleménye szerint a jegybank összesen két százalékponttal csökkenti idén a 12,5 %-os alapkamatot. (Egy hónapja még 2,25 százalékpontot várt a piac, azelőtt pedig három százalékpontot.) A forint erősödése a közelmúltban tehát nem vezetett a kamatcsökkentési várakozások elharapódzásához, sőt ennek a fordítottja történt.


Az infláció márciusban az elemzők szerint nem emelkedik tovább a februárban mért 7,1 százalékos szintről, de az ezt követő hónapokban tovább gyorsul, mielőtt csökkenni kezd és – a konszenzus szerint – decemberre 6,1 százalékra mérséklődik.


Az államháztartás hiánya márciusban a pénzügyminisztérium előrejelzésével összhangban mintegy 80 milliárd forinttal nyílhat tovább, az első negyedévben elérve a 423 milliárd forintot, azaz az egész éves előirányzat 36 százalékát. Ez a szint jelentősen meghaladná az előző év első negyévében mért 282 milliárd forintot.


A folyó fizetési mérleg hiánya azonban jelentősen szűkülhet január-februárban az előző év azonos időszakához képest: a konszenzus szerint 674 millió euróról 410 millió euróra. Idén a várakozások szerint a hiány a tavalyi 4,2 milliárd euróról 4 milliárd euróra csökken. Ez 200 millió euróval kisebb az egy hónapja és 510 millióval alacsonyabb a két hónapja várt szintnél. Javult az első negyedéves gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés is, 15 bázisponttal 3,25 százalékra. Ez azonban lassulást jelentene a tavalyi utolsó negyedévben mért 3,5 százalékhoz képest.