Az Eurostat tette közzé: nőni kezdtek a reáljövedelmek a mezőgazdaságban. Az európai adatok igaznak bizonyultak Magyarországra is, nálunk például 4,5 százalékos a fejenkénti reáljövedelem-emelkedés. A felvásárlást jellemző erőteljes áremelkedés azonban nem fejezik ki a teljesítmények javulását, lévén ez utóbbiak szerényebb mértékben változtak. A piac ezzel együtt is elismerte a szektor költségeinek - a bérköltségeinek is - a növekedését. Az agrártárca vezetője azonban tágabban is értelmezi az ágazat pozícióinak javulását.

Gráf József emlékeztet rá, 2003-ban mínusz 7-8 milliárd forint körül volt az ágazat vesztesége, 2004-ben 16-18 milliárd forint eredményt produkált az ágazat, 2005-ben pedig 50 milliárdot. Ahhoz, hogy az agrárszektor megőrizze fejlődőképességét, meg tudja újítani eszközeit, az uniós pályázatokhoz elégséges önerővel rendelkezzen, 100 milliárd forint körüli eredmény szükségeltetik. Az EU-s jövedelempótlás mértéke 2002-ben 198 milliárd forint volt, 2007-ben 450 milliárd forint lesz. Itt is jó az irány, de a 450 milliárd is csak 62 százaléka a régi tagországok számára folyósított jövedelempótlásnak. Az agrárium jövedelmi pozíciói javulnak, még ha fokozatosan is. A mezőgazdaság 3,5 százalék körüli arányban járul hozzá a bruttó hazai termékhez,  illetve foglalkoztatottak 5 százaléka keresi a kenyerét főállásban a mezőgazdaságban. Igen sok a részmunkaidőben, más munka mellett, vagy éppen nyugdíjasként szőlészkednek, kertészkednek, tartanak állatot. A piacon sem, a statisztikában sem jelenik meg igazán ez a termelés és ez a réteg. Pedig 1-1,5 millió emberről van szó. Azt szeretné elérni az agrárpolitika a következő hét évben, hogy ahol jelentős az élőmunka-igény - a kertészetben, a gyümölcstermesztésben, a borászatban például -, ott nagyon intenzív fejlesztési program valósulhasson meg. Az agrárkormányzat még azzal is számol, hogy adott esetben - például csúcsidőkben - nem is lesz elég az itthon rendelkezésre álló munkaerő. Az valószínűsíthető tehát, hogy az elkövetkezendőkben nem fog csökkenni a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Sőt, az unió azon programja, hogy - támogatásai révén is - kultúrált állapotban akarja tartatni nálunk is az országot, a művelésből kivont területeket, még némiképp bővítheti is a foglalkoztatottak körét.

A zöldség-gyümölcs területen több meghatározó szövetkezés működik már az országban, Mórahalmon, Szentesen például hatalmas integrációt szerveztek meg, alakítottak ki kistermelők ezrei számára. Az is lényeges, hogy folyamatos piaca legyen az itt termelt árunak, az agrárágazat abban segíti az integrációkat, hogy igyekszik megteremteni a korszerű logisztika feltételeit. A lényeg, hogy a sok ezer kistermelőtől 24 óra alatt eljusson akár nyugat-európai, akár moszkvai, később szentpétervári bázisokra a friss zöldség és gyümölcs, onnan pedig tovább a kiskereskedelembe, piacokra. Gazdasági társaságokká válva, termeltetést szervezve, irányítva, finanszírozva növelik más agrárvállalkozások is a szerződéses kapcsolatrendszerüket, a hústermelés területén is például. A mezőgazdaság most már kialakította a maga foglalkoztatás szerkezetét is: az egymást kiegészítő, növekvő számú, bejelentkezett, adózni is hajlandó őstermelőktől kezdve az akár 700 hektáron gazdálkodó farmereken keresztül a kft-kig, részvénytársaságokig.