A fenti szabályoknak megfelelően, utólag bejelentett részesedésekkel kapcsolatos későbbi társasági adóalap meghatározása során úgy kell eljárni (figyelemmel a már leadózott összegre), mintha a részesedés bekerülési értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.

Kiknek érdemes ezzel élni?

Azon vállalkozásoknak éri meg pótolni a bejelentést, akik értelemszerűen egy mulasztás okán nem jelentették be a korábban megszerzett üzletrészeiket, részesedésüket és azok piaci értéke meghaladja vagy a jövőben nagy eséllyel meg fogja haladni annak könyv szerinti értékét. Nyilvánvalóan azok a cégek járnak a legjobban, akik az elmúlt pár évben vásároltak részesedést, és azok értéke még mindig a könyv szerinti értékhez konvergál, de erősen számítanak a tulajdonolt társaság jövőbeni „felfutására”, ezáltal annak részesedése értékének megugrására.

„Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a bejelentett részesedés értékesítésével a vállalkozás árfolyamveszteséget realizál, tehát ha a részesedés megszerzésére fordított vételárnál alacsonyabb áron adja el, akkor egy speciális adóalap-növelő tételt kell alkalmazni” – mondja Szarvák Jenő. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, és a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség. Vagyis eszerint a forgatókönyv szerint sajnos a ténylegesen elért veszteséget nem lehet érvényesíteni a társasági adó meghatározása során (lényegében nem csökkenti az adóalapot).