Az egységes számviteli nyelv alkalmazása javítaná a költségvetési beszámolók készítésének minőségét, átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá tenné a költségvetési intézmények pénzügyi beszámolóit. Mindez azonban ma még csak cél. A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége folyamatosan dolgozza ki a megfelelő standardokat, a hazai költségvetési intézményeknek pedig meg kell kezdeniük a felkészülést az univerzálissá váló standardok alkalmazására - hangzott el a KPMG és a Műegyetem közös akadémiáján, ami immár második éve kínál speciális kurzusokat a nemzetközi számviteli standardokról.

Az egységes számviteli nyelv alkalmazása iránti igény először a tőzsdei cégeknél majd a költségvetési szférában merült fel, hiszen a közérdeklődés e területeken a legnagyobb, azaz itt a legfontosabb az összehasonlíthatóság és az átláthatóság megteremtése. A számviteli szakmában ezért már évek óta folyik egy egységes számviteli normarendszer (Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok - International Financial Reporting Standards - IFRS, korábban IAS) kidolgozása, és a világ vezető gazdaságai igyekeznek saját nemzeti számviteli rendszerüket fokozatosan az IFRS normáihoz igazítani.

Az üzleti szférában ez egyszerűbbé teszi a befektetők és az elemzők számára a hasonló tevékenységű társaságok összehasonlítását, ezáltal jelentősen növeli a befektetői biztonságot, ugyanakkor erősíti a pénzügyi piacok stabilitását és ösztönzi a gazdasági növekedést is.

Az átláthatóság alapvető követelmény a költségvetési szférában is, ezért a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Accountants – IFAC) Költségvetési Bizottsága 2000-től kezdve folyamatosan publikálja a szektor igényei szerint kidolgozott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokat (International Public Sector Accounting Standards – IPSAS). Az IPSAS-standardok lényegében a Nemzetközi Jelentéskészítés Standardok (IFRS) költségvetési szektorra átdolgozott változatai. Mára 20 IPSAS standard készült ily módon el. Az IFAC Költségvetési Bizottsága hangsúlyozza, hogy néhány, a költségvetési szektorra jellemző normát azonban még ki kell dolgozni: ilyen például az adóbevételek, az ingyenes vagyonmozgatások elszámolása és kimutatása, vagy az ellenérték nélküli ügyletek (pl. állami támogatások) elszámolása.

Az IPSAS-standardok új költségvetési számviteli szemléletet tükröznek: a leggyakoribb – ma hazánkban is általánosan alkalmazott – pénzforgalmi szemlélet helyett az elhatárolás alapú beszámolókészítést preferálják, azaz a pénzügyi teljesülés ideje helyett a jövőben az ügyletek valós időpontja, felmerülése szerinti elszámolások képezik a számvitel alapját.

Az Európai Unió Bizottsága tavaly decemberben iránymutató döntést hozott: bejelentette, hogy saját pénzügyi kimutatásait a jövőben az IPSAS normái szerint készíti el, és 2005-re, fokozatosan, teljes mértékben áttér az elhatárolás alapú beszámolókészítésre. Az IPSAS-standardok tehát – az IFRS (IAS) standardokhoz hasonlóan – várhatóan jelentős hatást gyakorolnak majd a különböző országok költségvetési számviteli szabályozására, beleértve a jelenleg még nem egységesített európai uniós gyakorlatot is.

Magyarországon napirenden van a költségvetési számviteli szabályozás reformja, amelynek nem titkolt célja az elhatárolás alapú számvitel felé történő közeledés.

“Mivel az új standardok bevezetése másutt is csak mostanában indul, nem vagyunk lemaradva”, hangsúlyozta a KPMG senior menedzsere, Boros Judit. Az átállás ugyanakkor hosszú és összetett feladat, amely a szabályok újrafogalmazásán túlmenően magában kell foglalnia a költségvetési számvitelben érintett szakemberek felkészítését is.

*
Az IPSAS standardok a beszámolókészítés több jelentős témakörével foglalkoznak, így a költségvetési beszámoló tartalmával és formájával, a cash flow kimutatások összeállításának elveivel, a konszolidáció kérdéseivel, az alapvető hibák és a számviteli politika változása hatásainak elszámolásával, az árfolyamváltozások, a hitelezési költségek, a bevételek, a tárgyi eszközök, a lízing-ügyletek, a beruházási szerződések, a készletek, a fordulónap utáni események, a pénzügyi instrumentumok, a befektetési célú ingatlanok és a céltartalékok elszámolási és közzétételi kérdéseivel.
*

A világ hat vezető könyvvizsgáló cégének felmérése szerint világszerte jól halad a nemzeti számviteli szabályok egységesülése. A konvergenciának köszönhetően egyre közelibbnek tűnik, hogy a cégek egyetlen, globális számviteli szabályrendszert alkalmaznak pénzügyi beszámolóikban. A vizsgált 59 ország több mint 90 százaléka szándékozik saját nemzeti számviteli rendszerét a Nemzetközi Jelentéskészítési Standardokhoz (International Financial Reporting Standards - IFRS, korábban IAS) igazítani, sőt, 72 százalékuk ehhez már megfelelő menetrendet és konkrét javaslatokat is készít, míg a tavalyi felmérésben még csak a vizsgált országok egyharmada rendelkezett pontos tervekkel. A GAAP Convergence 2002 című felmérést a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A nagy auditcégek harmadszor adnak ki közös jelentést: a felmérésben szereplő 59 államot – köztük Magyarországot – gazdasági súlyuk és teljesítményük alapján választották ki.

Scheibelhoffer Miklós