Az áremelkedés az erdők és a fásított területek esetében volt a legnagyobb, 15,5 százalékos 2020-hoz képest. Tavaly a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként átlagosan 2,02, illetve 1,89 millió forintot fizetni. A szántóföldek hektáronkénti 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát, míg az erdők és fásított területek, illetve a gyepek, rétek és legelők 1,16 és 1,12 millió forintos átlagáron keltek el. Régiónként azonban továbbra is jelentős eltérések mutatkoznak az árakban – derül ki a Takarék Termőföldindexből, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank elemzéséből.

Folytatódott a termőföldek árának emelkedése, gyorsult a növekedés üteme    

2020-hoz hasonlóan tavaly is erősödés jellemezte a hazai termőföldpiacot, 2021-ben a megelőző évi 6,61 százalékos áremelkedés után gyorsult átlagosan 8,5 százalékra a termőföldek árának növekedése. A reálárak emelkedése megegyezett a 2020-as 3,2 százalékkal. A Takarék Termőföldindex értéke a tavalyelőtti 247,5-ös szintről 268,5-re emelkedett 2021-ben, a fogyasztói árindexszel deflált érték pedig ennél mérsékeltebb növekedést mutatva 185,9-re nőtt az egy évvel korábbi 180,2-es szintről. (1. ábra)

1. ábra. TAKARÉK Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Kismértékben lassult a szántóföldek árának növekedése

A szántók hektáronkénti ára 2021-ben átlagosan 1,81 millió forint volt, ez 6,5 százalékos nominális emelkedést jelent 2020-ban feljegyzett 1,7 millió forintos hektáronkénti árhoz képest. A szántók drágulásának üteme a 2019-ben és 2020-ban látott gyorsulás után némileg lassult, tavalyelőtt 6,8 százalékos volt.

A hektáronkénti ár minden régióban emelkedett. A legnagyobb növekedés Közép-Magyarországot jellemezte, nehezíti viszont a drágulás mértékének mérését, hogy nagyon kevés tranzakció volt, a gazdát cserélt területek minősége pedig erősen torzíthatja a meghatározott fajlagos árakat. A Dél-Dunántúlon 17,1, a Közép-Dunántúlon 12,5, Észak-Magyarországon 12,1, az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon pedig egyaránt 7,4 százalékos áremelkedés ment végbe. A legalacsonyabb, 5,8 százalékos növekedést a Dél-Alföldön jegyezték fel.

A földterületek ára 2010 óta felívelőben van, 2021-re még a legalacsonyabb növekedést mutató Közép-Magyarországon is több mint kétszeresükre nőttek a szántóárak, de Észak-Magyarországon például több mint három és félszeresére emelkedett az átlagár. Hasonló mértékű, 232 és 229 százalékos drágulás ment végbe az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön. A Nyugat-Dunántúlon 172, a Közép-Dunántúlon a közép-magyarországihoz hasonló mértékű, 136 százalékos drágulást mértek. (2. ábra)

2. ábra. A szántóföldek árainak változása 2010 és 2021, illetve 2020 és 2021 között az átlagos tranzakciósárak alapján (forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

2021-ben a legdrágábban Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon cseréltek gazdát a szántóterületek: átlagosan 2,07 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. Majdnem elérték a hektáronkénti kétmillió forintos árat a Dél-Alföldön (1,98 millió forint) és az Észak-Alföldön (1,95 millió) is, és nem sokkal kevesebbet kellet fizetni értük a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon sem: 1,85, illetve 1,81 millió forintot. A legalacsonyabb áron, hektáronként átlagosan 1,21 millió forintért Észak-Magyarországon lehetett szántóhoz jutni.

Megyei bontásban Tolnában  voltak a legmagasabb hektáronkénti árak 2021-ben, 2,35 millió forint volt az átlagosan fizetendő összeg, Békés és Hajdú-Bihar megyében pedig 2,27, illetve 2,24 millió. Az országos átlagot meghaladó árakat jegyeztek fel még Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében (2,09, valamint 1,97 millió forint), míg az országos átlag körül alakultak Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár megyében (1,82-1,83 millió forint).  Csakúgy, mint 2020-ban, tavaly is Nógrád megyében kérték a legkevesebbet, alig több mint egymillió forintot egy hektár szántóért. Némileg drágábban lehetett vásárolni Hevesben (1,19 millió), valamint Zalában és Borsod-Abaúj-Zemplénben (hektáronként 1,27 millió). (3. ábra)

3. ábra A szántóföldek árai 2020-ban és 2021-ben Magyarország megyéiben  (TAKARÉK Termőföldindex)

A járások közül – csakúgy, mint 2020-ban – a hajdúszoboszlóiban volt a legmagasabb a szántóföldek fajlagos ára: meghaladta a hárommillió forintot. A Mezőkovácsházai és a Hajdúböszörményi járásban is csaknem ennyit, átlagosan 2,94 millió forintot kellett fizetni egy hektárért. A legolcsóbban a Bélapátfalvai, a Pétervásárai, a Putnoki és az Ózdi járásban cseréltek gazdát a szántóföldek 2021-ben, átlagosan kevesebb mint 700 ezer forintért. Ezeken a területeken viszont sokszor kevés a tranzakció, így erősen ingadozhatnak az árak. (1. térkép)

1. térkép: A szántóföldek átlagárai 2021-ben Magyarországon járásonként (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Jelentős emelkedés az erdők és fásított területek árában

A szántók kivételével a többi művelési ágban gyorsult a hektáronként fizetendő összegek növekedése 2021-ben, a legnagyobb, 15,5 százalékos mértékben az erdők és a fásított területek esetében. Valamivel 10 százalék feletti növekedés volt tapasztalható a szőlők árában (10,3 százalék) is, noha az előző két évben még csökkent a hektáronkénti ár. A gyümölcsösök ára kilenc, a gyepek, rétek és legelők ára pedig 8,8 százalékkal emelkedett a tavalyelőttihez képest. (4. ábra)

4. ábra: Művelési ágak szerinti áralakulás 2008 és 2021 között (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

A művelési ágak közül a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett a legtöbbet, hektáronként 2,02, valamint 1,89 millió forintot fizetni tavaly. A szántóföldek a már említett 1,81 millió forintos fajlagos áron cseréltek gazdát hektáronként, míg az erdők és fásított területek, illetve a gyepek, rétek és legelők 1,16 és 1,12 millió forintos átlagáron keltek el.

2010-hez képest a gyümölcsösök és a szántók ára háromszorosára, a gyepeké, réteké és legelőké 180 százalékkal nőtt, míg az erdők és a fásított területekért fizetendő összeg két és félszeresére emelkedett hektáronként. A legkisebb áremelkedés a szőlők esetében következett be: valamivel több mint duplájukra nőttek az árak 11 év alatt. (4. ábra)

2021-ben is jelentős különbségek mutatkoztak a különböző művelési ágakban az egyes régiókban. A szőlők hektárjáért fizetendő összeg a Közép-Dunántúlon például elérte a 3,08 millió forintot, a Dél-Alföldön viszont csak 1,62 millió forint volt. A Dél- és a Nyugat-Dunántúlon is kétmillió forint feletti átlagáron (2,76 és 2,39 millióért) lehetett hozzájutni egy hektár szőlőhöz, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 1,7 millió forint körül volt az ár (1,76 és 1,66 millió).

Kiegyenlítettebb volt ugyanakkor az árazás a gyümölcsösök esetében. Ebben a művelési ágban is a Közép-Dunántúlon lehetett a legdrágábban, 2,74 millió forintos átlagáron hozzájutni egy hektárhoz. A legolcsóbb, észak-magyarországi régióban ennél 66 százalékkal kerültek kevesebbe a gyümölcsösök. A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 2,23 millió forintért cserélt gazdát egy hektár, és a Dél-Dunántúlon is átlépte az átlagár a kétmillió forintot. A Dél-Alföldön ennél valamivel alacsonyabb, 1,89 millió forintért lehetett hozzájutni a gyümölcsösökhöz.

A gyepek, rétek és legelők, illetve az erdők és fásított területek mindegyik régióban a legolcsóbbak közé tartoznak, és az árazásbeli különbségek sem voltak kiugrók. A gyepek, rétek és legelők hektáronkénti ára szintén a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, 1,48 millió forint. A Dél-Dunántúlon 1,34, a Nyugat-Dunántúlon 1,3 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektárnyi területhez, míg a Dél- és az Észak-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon egymillió forint körüli fajlagos árak (1,1, 1,04 és 0,96 millió) voltak megfigyelhetők. Az erdők és fásított területek fajlagos ára 760 ezer és 1,27 millió forint között alakult, a legkevesebbet Észak-Magyarországon kellett fizetni értük. (5. ábra)

5. ábra: Művelési ágankénti átlagos árak régiós bontásban 2021-ben (Forrás: TAKARÉK Termőföldindex)

Mint látszik, az előző évek lendületvesztése után újból erőre kapott a 2010 óta tartó felívelés a termőföldpiacon. A termőföldek ára a tulajdonszerzés 2014-es szigorítása óta 81,6 százalékkal nőtt, a 2010 óta tartó felívelési szakaszban pedig nominálisan 189,7, reálértéken pedig 119,3 százalékkal emelkedett. Az erősödést több tényező is támogathatta, köztük a növénytermesztési, kertészeti termékek kibocsátásának növekedése, a nettó vállalkozói jövedelmek emelkedése és az elérhető támogatások bővülése. 2021-ben ugyanis átlagosan 36 százalékkal több terményt takarítottak be egy hektárnyi területről, mint 2010-ben, míg a nettó vállalkozói jövedelmek 130 százalékkal nőttek 11 év alatt. A támogatások pedig 355 milliárd forintról 469 milliárdra bővültek a vizsgált időszakban.

A korábban is biztonságos befektetésnek tekintett termőföld az elmúlt évtizedet tekintve több mint jó értékőrzőnek bizonyult. A múltbéli nemzetközi példákból kiindulva, a várható gazdasági nehézségek – a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború még közvetlenebb hatásai – ellenére a fenntarthatóan művelt és megfelelő technológiai színvonalon tartott termőföld minden bizonnyal továbbra is tartani fogja értékét. A népességnövekedés és ebből fakadóan az élelmezés miatt, illetve az éghajlatváltozás fényében a termőföldek jelentősége pedig még tovább nő.