A várakozásokkal ellentétben a szakijövedelmek nem Budapesten, illetve a központi régióban emelkedtek a leginkább. Bár a Covid után ugyan az agglomerációban ugrott meg az építkezések száma, Budapest pedig lényegében az ország egyetlen régiója, ahol nem csökkentek a lakásárak, ennek ellenére a szakik munkadíja nem itt, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés.

„A jelenség mögött valószínűleg az áll, hogy a mesterek mobilitása megugrott. A fejlett és a hátrányos régiók közötti munkadíj-különbségek 2020-ra annyira megnőttek, hogy egyre jobban megérte vidékről mestereket ingáztatni vagy elszállásolni hétközben a Központi Régióban vagy a megyeszékhelyeken. Ehhez járult hozzá a külföldi munkavállalás gyakorivá válása is, hiszen azoknak is világossá váltak a mobilitás anyagi előnyei, akik nem akartak külföldre menni, de némi országjárást mégiscsak bevállaltak” – mondja erről a JóSzaki igazgatója. Szerinte ebből a helyzetből egyfajta bérfelzárkózási folyamat rajzolódott ki, ami nagyon ráfért már a vidéki mesterekre és szakmunkásokra egyaránt.

Félmilliót keresnek a szakmunkások, egymilliót a mesterek

Ami a nettó nominális jövedelmeket illeti; a mesterek keresete mára a legtöbb szakmában elérte, vagy megközelítette a havi 1 millió forintot. Nettó 1 millió forint felett keresnek a klímaszerelők, szobafestők, ácsok, lakatosok és kőművesek, és csak kicsivel marad 1 millió alatt a villanyszerelők, illetve a burkoló mesterek nettó jövedelme. Az alkalmazott szakmunkások közül a legjobban a klímaszerelők, illetve a kőművesek keresnek, hiszen több mint 500 ezer forintot visznek haza, 450 és 500 ezer közötti nettó jövedelme van a szobafestőknek, a burkolóknak és az ácsoknak, ezalatti tartományban csak a kertészetben, illetve a takarításban dolgozó szakmunkások jövedelme ragadt.