A brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete - Centre for Economic Performance (CEP) - által hétfőn ismertetett tanulmány különböző modellszámításokkal kimutatta, hogy a tavalyi referendum váratlan piaci és reálgazdasági sokkja - főleg a font hirtelen gyengülése - a népszavazás utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna. (És itt még nincs vége a Brexit hatásainak, csak a feldolgozóiparban 20 milliárd fontos veszteségre számítanak a kilépés nyomán.)
A tanulmány szerint - amelynek kutatómunkáját a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni intézet finanszírozta - ebből az következik, hogy 2017 júniusában a brit alkalmazotti reálbérek átlagosan 1,7 százalékkal alacsonyabbak voltak annál szintnél, amelyet a Brexit-népszavazás sokkjához köthető pótlólagos infláció nélkül addig elérhettek volna.
A tanulmány szerint - hacsak a brit EU-tagság megszűnésének nem lesz valamilyen mechanizmus alapján jövőbeni reálbéremelő hatása - ez a veszteség nem pótolható. (Ráadásul több tízezer munkahely szűnhet meg Nagy-Britanniában.) A kutatóintézet közgazdászai szerint ez a hatásmechanizmus elsősorban az import drágulása révén érvényesül. A Centre for Economic Performance számításai alapján az inflációs kosár egyes termékcsoportjain belüli importhányad minden 10 százalékpontnyi emelkedése 0,71 százalékponttal emelte az inflációs ütemet a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás utáni egy évben.
A teljes kosárra számolt tizenkét havi brit infláció meredeken gyorsult a referendum óta: tavaly júniusban 0,4 százalékos, idén októberben 3 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában. A Bank of England november elején, tíz év után először felemelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra növelve az irányadó rátát. A brit jegybank indoklása szerint a következő években elfogy a brit gazdaságban még meglévő csekély kapacitástöbblet is, és ennek hatására valószínűleg erősödni fog a hazai eredetű inflációs nyomás. A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
