A kormányzat a társasági adót megváltoztató bejelentésével egyértelműen segítő kezet kíván nyújtani a kis és középvállalkozásoknak azzal, hogy kiterjeszti a 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazhatóság határát az eddigi 50 milliós határról 500 millióra - véli Hegedüs Sándor. „A részletek ismerete nélkül adódik a kérdés, hogy az eddig támasztott 5 feltétel fennmarad-e. Ilyen feltételek különösen, hogy az e lehetőséggel élő társaság nem élhet adókedvezménnyel, vagy a munkavállalói után átlagban a minimálbér kétszeresét elérő jövedelem szerinti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. További kérdés, hogy a társasági adó adóalap módosító tételei között lesz-e olyan szintű átrendeződés, mint 2010. január 1-jétől" - közölte az adószakértő.
A személyi jövedelemadó bejelentéssel, amennyiben az jogszabályi formát fog ölteni, lezárulni látszik egy hosszú évek óta húzódó vita: egykulcsos személyi jövedelemadó kerül bevezetésre, családi adózási elemekkel - mondta Hegedüs Sándor, aki szerint ez utóbbi esetben feltételezhető, hogy az első Orbán kormány alatt bevezetett módszer tér vissza, mely részlegesen ma is fenn áll. A számított adóból levonhatóvá válik egy a gyermekszám függvényében meghatározott összeg.
Eldőlni látszik, hogy az adójóváírás, ha több éven keresztül tartó folyamat keretében is, de megszűnik. „Úgy tűnik az évközi adómódosítás elvetésre került, mely mindenképpen üdvözlendő, mivel egy adminisztrációs tehertől óvja meg a vállalkozásokat, továbbá a költségvetésen se üt rést" - magyarázta az RSM DTM Hungary Zrt partnere. „További előnye lehet e döntésnek, hogy megfelelő részszabályok esetén az év eleji adócsökkentéssel a vállalkozások ismét bérköltség növekedés nélkül (vagy szolid növekedés mellett) javíthatják munkavállalóik nettó jövedelmi pozícióit."
Éles viták lehetnek a banki adó alapjáról
Az intézkedések egyértelmű vesztese a pénzügyi szektor, amelyre egy nagyon jelentős többlet adóterhet kíván kivetni a kormányzat - vélte Hegedüs Sándor. A miniszterelnök egyeztetésre hívta az érintett bankokat, biztosítókat, lízingcégeket, hogy a részleteket illetően megegyezésre jussanak. „Ennek során érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a biztosítók eredményét várhatóan jelentősen rontani fogják az árvízkárokhoz kapcsolódó kifizetések, továbbá a lízing cégek tekinthetők a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintetteknek.
Az egyeztetések során éles viták várhatók a tekintetben, hogy mi képezheti az adó alapját. Elképzelhető egy olyan kompromisszumos megoldás, mint 2004-ben, - amikor már létezett egy, a pénzügyi intézményekre szabott különadó. Ekkor a társaságok két módszer közül választhattak, adóalapként vagy az adóévre megállapított adókülönbözetet, vagy az adózás előtti eredményt határozták meg."
