A válaszadó vállalatok - amelyek összesített éves árbevétele meghaladja a magyar GDP 10 százalékát - túlnyomó részének (86 százalékának) megítélése szerint a válság több mint egy évig fog tartani. A válaszadók jelentős része saját iparágában inkább hosszabb és elmélyülőbb válságra számít, mint amekkora várakozásai szerint a saját vállalatát érinti. Eddig a vállalatok alapvetően kedvezőbbnek ítélték meg saját helyzetüket, 2009-ben azonban a vállalati és az iparági árbevételekre vonatkozó várakozások már nagyobb együttmozgást mutatnak.

A felmérés elkészültének időpontjáig a vállalatok fele szembesült terveihez képest árbevétele visszaesésével (50%), a megrendelések számának csökkenésével (54%), likviditási helyzetének romlásával (45%), valamint 60 százaléka a jövedelmezőség romlásával. 2009-ben már a vállalatok kétharmada számít árbevételének csökkenésére, és 20 százalékkal többen vélik úgy, hogy a megrendeléseik száma és a likviditási mutatójuk vissza fog esni, továbbá, hogy a jövedelmezőségük romlani fog. A négy vállalati mutatószámot együttesen tekintve, a vállalatok 43 százaléka ítéli saját helyzetét 2009-ben az eddigiekhez képest sokkal rosszabbnak, közel fele vár hasonló negatív hatásokat és szinte senki sem számít javulásra.

A németek inkább a bevételre koncentrálnak

Az IFUA anyavállalata német nyelvterületen végzett megegyező tartalmú felmérése sok területen a hasonló képet mutat. A válaszadók háromnegyede várja, hogy a válság több mint egy évig elhúzódik, kétharmaduk már most az árbevétel visszaesésével szembesül és többségük további romló tendenciára számít 2009-ben. Az irányítási rendszerüket a német cégek kétharmada elkezdte „hozzáigazítani" a válsághoz, de jelentős költségcsökkentési intézkedéseket kevesen terveznek, inkább az árbevétel-javításra fókuszálnak. A magyar vállalatokkal ellentétben a likviditást javító intézkedéseket a német vállalatok szinte teljesen elhanyagolják.

Tipikus költségcsökkentések

A Navigátor felmérés feltárta azt is, hogy a vállalatok nem várják tétlenül a válság végét. Szinte minden megkérdezett hozzálátott a tipikus költségcsökkentési akciókhoz, de ezek jellemzően nem mutatnak tovább a tankönyvszerű megoldásokon. A vállalatok kétharmada az egyéb kiadások csökkentése és az új alkalmazottak felvételének leállítása mellett döntött. Emellett a vállalatok több mint harmada már végrehajtott létszámleépítő intézkedéseket. Ezek tipikusan olyan intézkedések, melyekhez a döntéshozók elsőként nyúlnak bizonytalan gazdasági környezetben. Ugyanakkor mindösszesen a vállalatok egyharmada érezte szükségét a stratégia jellegű kezdeményezések elhalasztásának.

Az IFUA átfogó vizsgálata rávilágított arra a tényre is, hogy a vállalatok harmada sem rövid, sem hosszú távon nem hajt végre jelentős árbevétel növelő és/vagy költségcsökkentő intézkedéseket. A vállalatok 23 százaléka csak a rövid távú árbevétel növelés érdekében tesz lépéseket, és 13 százaléka csak olyan intézkedéseket hoz, amelyek hosszú távon eredményezik az árbevétel javulását.

Az IFUA véleménye szerint az általános intézkedések helyett előnyösebb lenne a cégeknek, ha pontosan elemeznék, hol tartanak, és a helyzetüknek megfelelő intézkedéseket hoznák meg. Ahhoz, hogy egy menedzsment képes legyen vállalatát kivezetni a válságból, alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, a bizonytalan üzleti környezethez, tisztában kell lennie, a bekövetkezett és várható környezeti változásokkal, azok teljesítményre gyakorolt hatásával, és e szerint kell döntéseit meghoznia.