A kereskedelmi, valamint egyes termék-előállító szektorokban, a regionális és multinacionális társaságok között is gyakori működési modell, hogy a cégcsoport tagjai a számukra nélkülözhetetlen speciális tudásért, technológiáért cserébe jogdíjat fizetnek az anyavállalatnak. Az sem a valóságtól elrugaszkodott eshetőség, hogy egy fejlesztés finanszírozásához a forrás a cégcsoporton belülről, de külföldről érkezett kölcsön formájában, melyet az adós folyamatosan törleszt. Természetes jelenség, hogy magyar társaságok üzletviteli tanácsadási, reklám, és piac-kutatási vagy üzleti ügynöki szolgáltatásokat vesznek igénybe külföldi partnereiktől.
E kifizetéseket 2011-től ugyan már nem terheli forrásadó, de nem árt odafigyelni a 2010. évi társasági adóbevallásnál ennek kezelésére. A belföldi vállalkozásnak ugyanis meg kell fizetnie a 30 százalékos forrásadót a külföldi személyek, vagy külföldi illetőségű cégek számára 2010-ben kifizetett kamatból, jogdíjból, tanácsadási, vagy ügynöki szolgáltatás ellenértékéből, ha nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezmény a külföldi illetősége szerinti állam és Magyarország között. „Ez a felállás pedig nem ritka a külföldi anyavállalattal rendelkező társaságok körében. A felsorolt tételekre pedig nem csupán a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során kell figyelemmel lenni, ugyanez a kötelezettség merül fel független cégek felé irányuló kifizetésekhez kapcsolódóan is "- mutatott rá Hegedüs Sándor az RSM DTM Zrt. adópartnere.
Mindenképpen kell az igazolás
A külföldi személynek vagy társaságnak még a szolgáltatások kifizetése előtt igazolnia kell, hogy olyan államban található a székhelye, amellyel Magyarországnak van egyezménye, másként a hazai társaság köteles a kifizetett összegből 30 százalékos forrásadót levonni. Ez igaz abban az esetben is, amikor a kifizetés egy egyezményes országban (pl. USA, Németország, Ausztria, Hollandia) illetőséggel rendelkező vállalat számára történik, de az igazolás bemutatása elmaradt. A külföldi illetőségről szóló igazolásként a külföldi adóhatóság által kiállított okirat hiteles magyar másolata szolgál.
Amennyiben a külföldi cég a kifizetést megelőzően nem tudott illetőségigazolást felmutatni, erről írásban nyilatkozhatott, ezt azonban a hazai vállalkozás utólag köteles a tényleges igazolással megerősíteni, a társaságiadó-bevallás benyújtásáig. Ha az igazolás a bevallás benyújtásáig sem érkezik meg, akkor a korábban le nem vont forrásadót a hazai vállalat köteles megfizetni az adóhatóság részére. A forrásadó önellenőrzéssel visszaigényelhető ugyan, ha a külföldi partner a bevallási határidő után pótolja a szükséges igazolást. Amennyiben azonban az adóhatóság egy későbbi ellenőrzése során ilyen kifizetéseket talál és azokhoz a vállalkozás sem illetőségigazolást, sem annak bevallását nem tudja bemutatni, könnyen megállapítást tehet. Tekintettel a mai globalizált világ határokon átívelő gazdasági kapcsolataira, az egyes cégeknél az ebből származó kockázatok mértéke nem elhanyagolható.
