A vállalat szerint e gyakorlat elterjesztése országosan számos településen, több tízezer olyan lakás esetében alkalmazható, amelyek közelében biomassza-tüzelésű létesítmény biztosítja a távfűtést.
A január elején, hirtelen keletkező, nagy mennyiségű hulladék nem komposztálható, lerakás esetén pedig nagyon sok helyet foglal. Az energetikai hasznosítás tehát ebben az esetben a helyi közmű szolgáltató és a pécsiek szempontjából egyaránt a lehető legjobb megoldás: azok a régióból származó fenyők, amelyek az ünnepi hetekben a pécsi lakások díszei voltak, az ünnep után ugyancsak a város otthonainak melegéhez járulnak hozzá.
„Mindenki jól jár azzal, ha a már nem használt karácsonyfa nem foglal nagy területeket, hanem száz százalékban zöld hőenergiaként hasznosul a város otthonaiban. Ez a pécsi tízezres nagyságrendű szám eltörpül a Magyarországon vásárolt – és aztán kidobásra ítélt – karácsonyfák számához képest. Képzeljük csak el, hogy ha 40 tonna fenyőből az erőmű 85 lakás fűtését egy teljes hónapig meg tudja oldani, akkor a magyarországi több mint 2 millió karácsonyfa 15 ezernél is több lakás hőellátását tudná biztosítani egy hónapig. Dolgozunk azon, hogy e környezetkímélő és hasznos gyakorlat híre még több emberhez eljusson” – mondta el Rudolf Péter, a pécsi erőművet működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.
A pécsi erőmű csak akkor tudja felhasználni a karácsonyfákat tüzelőanyagként, ha azokat nemcsak a díszektől szabadítják meg, hanem leszedik róla az elektromos füzéreket és a szaloncukrokat is. Mivel a fenyőfákat aprítógéppel darabolják, ezért nagyon fontos, hogy a fákról a talpakat, illetve a felállításhoz kialakított egyedi rögzítési megoldásokat is eltávolítsák, mert csak így oldható meg a fenyőfa tüzelőanyag zökkenőmentes feldolgozása.
