Az Ecostat felmérésében 2005 februárjában a kis- és középvállalatok konjunktúra-indexe 46,5 százalék, elmarad a 2004. évi 50 százalékos átlagértéktől. A KKV-k üzleti várakozásainak tendenciája nyár óta megfordult, fokozatos bizalomvesztést tükröz. A hazai vállalkozások kedvezőtlenebb helyzetmegítélése a szektor rövid távon erősödő pesszimizmusát közvetíti. Az index csökkenésében bizonytalanság érezhető.
A világgazdasági tendenciák és nemzetközi előrejelzések a globális növekedés lassulását vetítik előre, jelentős hatású negatív fordulat bekövetkezése nélkül. A külső feltételek változása 2005-ben nem veszélyezteti a hazai gazdaság export- és beruházás-vezérelt növekedési pályáját, ütemét azonban némileg mérsékelheti.
Tavaly a lakossági fogyasztás - a csökkenő reálbérek hatására - szerényen bővült. Az idén a reáljövedelmek visszafogott emelkedése mellett lassan élénkülő lakossági kereslettel, a fogyasztás kismértékű bővülésével számol az Ecostat. A devizahitelek elterjedése és a fészekrakó program kedvezményei alapján a lakosság eladósodása és magas szintű beruházási hajlandósága rövid távon várhatóan folytatódni fog.
Kiemelt feladat marad az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítása. A költségvetés ez évi irányelveiben megfogalmazott célok elérése a vállalkozói hajlandóság erősítését, egyidejűleg ésszerű takarékosság végrehajtását szorgalmazza. 2005-ben az államháztartás helyzete nem teszi lehetővé a munkavállalói és vállalkozói adóterhek széles körű csökkentését.
A hazai kis- és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásaiban a korábbiaknál erősebb pesszimizmus érezhető. A gazdasági feltételek kedvezőtlenebb megítélésében az uniós csatlakozást övező eufória lecsengése, az új gazdasági év lehetőségeit érintő bizonytalanság játszik szerepet. Rövid távon a vállalkozások mind a nemzetgazdaság, mind saját cégük helyzetét borúlátóbbnak ítélik, mint az előző hónapokban. Előbbit a lassuló világgazdasági élénkülés, utóbbit pedig a törékeny egyensúlyi helyzet indokolja.
Ez év júliusáig a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a KKV-k 34 százaléka, stabilitással kalkulál 36 százalékuk. Saját vállalkozásuk féléves lehetőségeit a cégek egynegyede tartja javulónak, ez az elmúlt tizenkét hónap legalacsonyabb értéke. A stabilitást megjelölő vállalatok aránya 43 százalék. Vállalkozásuk tevékenységének bővítésére a következő fél évben a korábbinál (43%) szűkebb kör, 36 százalékuk lát lehetőséget. Az augusztusi-novemberi felmérési eredményekhez közeli arány a reálgazdaság lassuló ütemű növekedésére utal. Piaci pozícióit fél éven belül veszélyeztető verseny kialakulásától a vállalkozásoknak 30 százaléka tart, működését veszélyeztető új versenytárs megjelenését 45 százalékuk feltételezi. A beszállítói lehetőség folytatásában bizakodó kis- és középvállalatok aránya az előző negyedévihez viszonyítva 2-3 százalékkal emelkedett, 36 százalék. Vagyis a hazai vállalatok mintegy harmada versenyképessége, rugalmassága és műszaki adottságai révén alkalmas a nagyvállalatokkal való kooperációs viszony életben tartására.
Februárban a kis- és középvállalatok termelési feltételeikre vonatkozó rövid távú előrejelzése mértéktartó. Tevékenységük számottevő bővítése a külső és belső kereslet mérsékelt növekedésének időszakában nem reális várakozás. A szektor rövid távú expanzióját megnehezíti az erős nemzeti valuta és a még mindig magas jegybanki alapkamat.
Ez év februárjában a hazai vállalatok kritikusabban nyilatkoztak az exportpiacok beszűküléséről, berendezéseik műszaki állapotáról, a munkaerőpiac adottságairól és a bürokráciáról. A termeléskorlátozó tényezők között a korábbinál hangsúlyosabb a belföldi kereslet megítélése. A hazai vállalatok előrejelzése szerint hat hónapon belül a legtöbb cég készletállományának szinten tartásával számol. Nagyobb készletmozgást az alapanyagok és félkésztermékek csoportjában feltételeznek a vállalatok. A januári előrejelzéssel egyezően saját előállítású készleteinek stabilizálására a cégek 63 százaléka, növelésére 22 százalékuk törekszik. A vásárolt készletek változásáról szóló prognózis szerint a cégek felénél stabil raktárkészlet várható. Növekvő készletszint 28 százalékuknál, csökkenő egyötödüknél fordulhat elő. A belföldi értékesítési lehetőségek fél éven belüli fennmaradását a hazai cégek valamivel kevesebb mint fele, 49 százalékuk feltételezi, javuló lehetőségekben bizakodik 22 százalékuk. A piac szűkülését a korábbinál szélesebb kör, a vállalatok 29 százaléka prognosztizálja. Februárban a kis- és középvállalatok többségének (68%) véleménye szerint a külföldi piacokra irányuló kiviteli lehetőség rövid távon nem fog megváltozni. Külpiaci pozíciói rosszabbodását a cégek 22 százaléka prognosztizálja.
A jelenlegi egyensúlyi feszültségekkel sújtott gazdasági viszonyok között idén újra napirendre került az adórendszer korszerűsítése. A pénzügyi kormányzat célja az adórendszer megváltoztatásával a vállalkozások versenyképességének, aktivitásának erősítése, a foglalkoztatás bővítése és a fekete gazdaság visszaszorítása. Mivel 2005-ben a költségvetés mozgástere meglehetősen szűk, év közben bevételkiesést kockáztató adóváltozásra (személyi jövedelemadó, társasági adó stb.) nincs lehetőség. A vállalkozói körben erősen kritizált iparűzési adó módosítása lehetséges a jelenleg folyó szakértői hatásvizsgálatok és javaslatok alapján.
Augusztusig a KKV szektor 58 százalékának likviditási helyzete nem fog megváltozni. Javuló pénzügyi helyzettel a januári 15 százalékkal szemben a cégek 13 százaléka számol. Átmeneti tőkehiánya enyhítése céljából a legtöbb vállalkozás fejlesztéseit halasztaná el, illetve pénzintézeti hitelért folyamodna. A lehetséges döntési alternatívák között hosszabb ideje őrzi második helyét a kedvezményes, kormánygaranciával működő és széles körűen felhasználható, hosszabb futamidejű banki kölcsönök felvétele. Pozitívan értékelhető, hogy a KKV-k szűk köre, mindössze 4 százaléka döntene termelése visszafogása mellett likviditási helyzete javítása érdekében.
A múlt év egészében a vállalkozói kört élénk beruházási tevékenység jellemezte. A fejlesztési elkötelezettség várhatóan idén is magas lesz, az állóeszköz-felhalmozás növekedési üteme feltételezésünk szerint több mint kétszeresen meghaladja a GDP éves növekedését. Februárban a KKV szektor beruházási szándékát összegző mutató értéke kielégítő, változatlanul 46%. A vállalatok fejlesztési ambícióit akadályozó tényezők között folyamatosan első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet. Januárhoz viszonyítva előbbre sorolódott a magas hitelkamat és a finanszírozás nehézsége. A hazai kis- és középvállalatok több mint egyharmadának megítélése szerint fél éven belül kapacitásai kihasználtsága megfelelő marad. Jelentős felesleggel a januári 11 százalékkal szemben 7 százalékuk számol, kismértékű felesleges termelési háttér minden második cégnél fordulhat elő.
Tendenciájában az előzetes várakozásoknak megfelelően, mértékét tekintve viszont azt meghaladóan folytatódik 2005-ben a dezinfláció. Januárban a pénzromlás üteme 4,1 százalék volt, alacsonyabb a korábbi prognózisoknál. A kedvező inflációs adat az élelmiszerárak szerény emelkedésének, az iparcikkek vonatkozásában pedig a szűkülő keresletnek és a piaci árversenynek köszönhető. A kis- és középvállalatok februári előrejelzése szerint a fogyasztói árak 2005-ben átlagosan 5,9 százalékkal növekednek. A cégek prognózisa a reális várakozásokat meghaladja, a januári makroadat ismeretében feltételezhetően a következő felmérés alkalmával korrekcióra kerül.A hazai vállalatok decemberi 12 havi inflációs előrejelzése is magasabb az indokoltnál, 5,4%. A 2005. évi saját hatáskörű áremelési szándékukat átlagosan 3,7 százalékban jelölték meg a vállalkozások, ami a szakértői várakozások tükrében magasnak tekinthető.
