Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint a világgazdaság növekedési kilátásait továbbra is meghatározzák az amerikai gazdaság fellendülésével kapcsolatos várakozások. Németország GDP-je az első számítások szerint 0,1 százalékkal csökkent, s az Európai Unió átlagában is csak 1 százalék alatti növekedési ütem várható 2003-ra. A csatlakozás előtt álló országokban felmerült az euró bevezetésének egy-két éves halasztása. Magyarországon az államháztartási hiány lefaragásának nehézségei befolyásolhatják az euró bevezetésének menetrendjét.

Az Egyesült Államokban az előző év harmadik negyedévében 8,2 százalékkal nőtt a GDP. A pénzügyi mérlegek ellenben egyre kedvezőtlenebb képet mutatnak. A belföldi fogyasztás dinamikus bővülése mellett a már eddig is alacsony megtakarítási ráta tovább csökkent, a fogyasztási hitelek volumene pedig emelkedett. Az idén első ízben, január 14-én megjelenő Fed jelentés (Bézs Könyv) is beszámol a kiskereskedelmi forgalom 2003 év végi kiugró lendületéről, kérdéses azonban hogy 2004-ben a rendelkezésre álló jövedelem mennyiben fogja meghatározni a növekedési lehetőségeket.

Az euró amerikai dollárral szembeni 2002 év eleje óta tartó erősödése 2004 januárjában még folytatódott. Kisebb korrekció a hónap közepén következett be. Az erős euró nem kedvez az exportra támaszkodó német gazdaságnak, bár a világgazdasági kereslet élénkülése jelenleg meghatározóbb. Az Európai Központi Bank elnöke verbális intervencióval próbálja visszafogni az erősödést, de közben banki tisztviselők hangsúlyozzák, hogy árfolyamcéljuk nincs. Németország GDP-je a gyenge világgazdasági és belső kereslet, valamint az euró erősödése miatt ugyanakkor 0,1 százalékkal csökkent 2003-ban. Szembetűnő a beruházások 3 százalékot meghaladó visszaesése. Német gazdaságpolitikusok egyre sürgetőbbnek érzik a tőkeimport élénkítését, és az adórendszer reformját.

Az Európai Unióban megkezdődtek a 2007-től 2013-ig szóló költségvetési program megvitatásának előkészületei. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Svédország, Ausztria és Hollandia a közösen elosztható összeg csökkentésére tettek javaslatot, ami a források csökkenése miatt elsősorban az újonnan csatlakozó országokat érinti. Mindez a nemzeti költségvetésre vonatkozó korlát emelésével kell, hogy párosuljon - ezen logika szerint. A 3 százalékot meghaladó államháztartási deficitre vonatkozó szankciókat november 25-én a Pénzügyminiszterek Tanácsa felfüggesztette Németország és Franciaország esetében, az Európai Bizottság ugyanakkor megtámadta a döntést. A vitás kérdés eldöntése precedensként szolgálhat, valamint jelzi a kritériumrendszer jövőjét.

Magyarországon az ipari termelés az év első 11 hónapjában 5,5 százalékkal emelkedett, év végéig további bővülésre számítunk. Az export dinamikája még mindig meghatározó, a belföldi értékesítés alig 1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. 2004-ben a kiviteli lehetőségek javulásával s a belföldi értékesítés lassú növekedésével számolva, az ipari termelés 6,5 százalékkal emelkedhet.

Az építőipar termelése novemberben a várakozásoknál kisebb mértékben bővült, éves átlagban 0,1 százalékos volt a növekedés. Decemberi adatok az előző évi magas bázis miatt szintén alacsonyabbak lesznek, így éves átlagban 0,5 százalék körüli emelkedést prognosztizálunk. A lakásépítések csökkenését is figyelembe véve – a lakáshitelezések felfutása előtti dinamikával számolva – 5 százalékos növekedést várunk jövőre.

A folyó fizetési mérleg novemberben elérte a 4,1 milliárd eurót. Év végéig a hiány – magas decemberi tőkekiáramlással kalkulálva – meghaladhatja a 4,8 milliárd eurót. 2003-ban a folyó hiány emelkedése mellett a nem adóssággeneráló tőkeegyenleg romlott. Ez utóbbi elsősorban a magyarországi cégek külföldi tőkebefektetéseivel, valamint a csökkenő külföldi közvetlen tőkebeáramlással magyarázható. 2004-ben a fiskális politika változásától függően a beruházások élénkülésével a nem adóssággenáló finanszírozás némileg javulhat. Exportlehetőségeink növekedése ugyanakkor jelentős import bővülést indukál, így a hiány – módszertani változással is számolva – meghaladhatja az 5 milliárd eurót.

Az államháztartási hiány a költségvetési törvényben szereplő GDP arányos 3,8 százaléknál a kijelölt pénzügyminiszter szerint is magasabb lesz. Több kockázatosnak ítélt bevételi és kiadási tétel (EU-s támogatások elnyerése, létszámleépítés a közigazgatásban stb.) miatt korábban is a tervezettnél magasabb hiánnyal számoltunk, az új bejelentés szerint a hiány nem haladja meg a bruttó hazai termék 4,6 százalékát. A különbség, illetve a megszorítások részletei egyelőre nem ismeretesek. A tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvényben szereplő összeget még terhelik a végkielégítések, valamint egyéb beruházási tervek (a privatizációs bevételek egy részét az előzetes elképzelésekkel ellentétben nem autópálya-építésre, hanem az M5-ös kivásárlására kell költeni). A részletek ismerete nélkül ugyanakkor csak nagy bizonytalansággal becsülhető meg az államháztartási hiány idei évi alakulása. Figyelembe véve a gazdaságpolitika irányítóinak eltökéltségét a hiány 5 százalék alatt tartható.

A forint januárban az új pénzügyminiszter megjelenését követően, az euró bevezetése körüli bizonytalanságok miatt némileg gyengült, január végére azonban ismét 265 forint/euróig erősödött. A gazdaságpolitika hitelének megteremtésével, a költségvetés korrekciójával, az ad-hoc devizapiaci beavatkozások mellőzésével a forint stabilizálódhat. Év végéig 260 forint/euros árfolyammal számolunk. A kamatszint az első negyedév végétől fokozatosan csökkenthető.

A fogyasztói árak decemberben 5,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami megegyezik a várakozásokkal. Éves átlagban 4,7 százalékos volt a drágulás. 2004-re a fogyasztási adók, valamint néhány élelmiszer árának emelkedése lesz a meghatározó. Összességében 6,2 százalékos átlagos áremelkedést prognosztizálunk 2004-re.