A múlt esztendő negyedik negyedévében a lakossági bizalmi index javult, kimozdult az előző negyedévi mélypontról: 36,2 százalékról 37,2 százalékra növekedett. Az index összetevői közül az ország jövő évi gazdasági helyzetét megítélő tényező javult, a többi változatlan maradt. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a jövő évi költségvetés vitái a felmérés időpontjára, ami a forint-válság kitörése előtt zajlott, látszólag nyugvópontra jutottak. A pesszimista válaszok aránya a tavaly nyári felmérés óta magas, kivéve a lakosság anyagi helyzetének megítélését, ahol – a nagymértékű reálkereset-növekedés következtében – javulás tapasztalható. A saját háztartásra vonatkozó következő évi várakozásoknál 15 százalékra, az ország esetében 22 százalékra, a munkanélküliségnél 19 százalékra, az inflációnál 18 százalékra mérséklődött az optimista válaszok részaránya. A lakosok mintegy 60 százaléka vélekedik úgy, hogy háztartásuk anyagi helyzete szinten marad. Viszonylag kedvező az infláció várható alakulásának megítélése is.

Az elmúlt két év kiemelkedően magas reálkereset-növekedésének hatására a lakosság saját anyagi helyzetének megítélése fokozatosan javult, csúcspontját 2003 második negyedévében érte el – egy nullától százig terjedő skálára transzponálva – 48 pontos átlagértékkel. Ehhez képest a harmadik és a negyedik negyedévben mindössze 1 százalékpontos visszaesés tapasztalható.

A háztartások közel hattizede értékeli anyagi helyzetét közepesnek, egyötödük rossznak, s további 5 százalékuk nagyon rossznak. Jónak 15 százalékuk ítéli háztartása anyagi helyzetét, nagyon jónak pedig mindössze 1 százalék. A válaszok megoszlása az elmúlt évben alig változott. E szerint a választ adók háztartásuk anyagi helyzetét kevéssel közepes alattinak tartják, ami 47 pontos átlagértékben fejeződik ki.

A háztartás anyagi helyzetéről alkotott vélemények társadalmi-demográfiai meghatározói ez alkalommal is a korábbi kutatásokban mért hatásokat mutatták. A kérdezettek életkorának hatása csaknem teljesen lineáris: az életkor előrehaladtával párhuzamosan a megkérdezettek általában negatívabban nyilatkoztak háztartásuk anyagi helyzetéről. A vízválasztót továbbra is a 40 év jelenti. A 40 évesnél fiatalabbak az átlagosnál kedvezőbben – ezen belül a 30 év alattiak a közepesnél is jobbnak –, az ennél idősebbek negatívabban látják helyzetüket. Az iskolai végzettség hatása szintén egyértelmű, de valamivel markánsabb: minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál kedvezőbben nyilatkozik családja helyzetéről. (A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek háztartásának anyagi helyzete átlagosan 17 ponttal alacsonyabb a 100-fokú skálán, mint a diplomás lakosoké. Ennél nagyobb különbséget az anyagi helyzet értékelésében csak az azt alapvetően meghatározó jövedelem nagysága okoz.) Javítja a háztartások helyzetét, ha van a családban aktív kereső, rontja viszont a munkanélküliek és a nyugdíjasok jelenléte. Természetesen egyértelmű pozitív összefüggést találtunk minden esetben a jövedelmi viszonyok és az anyagi helyzet között is. A településtípus hatása a fentieknél jóval csekélyebb, de alapvetően az urbanizációs lejtő által meghatározott, azaz a fővárostól a falvak felé haladva kis mértékben csökken a lakosok átlagos elégedettsége háztartásuk anyagi helyzetével.

A lakosság relatív többsége, 41 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva. A kérdezettek 16 százaléka számolt be javulásról, és közöttük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. A lakosok 44 százaléka romló anyagi helyzetről számolt be, közöttük 11 százalék jelentős mértékű lecsúszásról nyilatkozott. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 40 pont adódik, ami gyakorlatilag megfelel a szeptemberi értéknek.

A múlt év közepéig a felmérések visszatérő eleme volt, hogy valamivel pozitívabb várakozásokkal fordultak a megkérdezettek a jövő felé, mint ahogy az elmúlt egy évüket látták. Szeptember óta ez a helyzet is csak jelentős megszorításokkal igaz. Igaz ugyan, hogy kicsivel többen számítanak javulásra, mint amennyien az elmúlt egy évben pozitív változásokat tapasztaltak családjuk anyagi helyzetében, de kétszer többen vannak a pesszimistán vélekedők, és igen jelentős a bizonytalanok aránya is. A válaszok pontos megoszlása a következőképpen alakult: a kérdezettek 42 százaléka tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartása pénzügyi helyzete, közülük 16 százalék jelentős mértékű romlástól tart. Ezzel szemben egyötöd az aránya az optimista válaszoknak. Stabilitásra a megkérdezettek közel háromtizede számít, miközben 11 százalékos a bizonytalanok aránya. Kismértékben nőtt a folyamatosan stabil, vagy más megközelítésben stagnáló helyzetű háztartások aránya, jelenleg 16 százalék. Háztartása anyagi helyzetének folyamatos javulásáról csak a megkérdezettek 7 százaléka számolt be. Eközben a bizonytalanok aránya 11 százalék. A nagyon rossz és a szűkös anyagi helyzetű háztartások körülbelül fele a folyamatosan romló helyzetűek csoportjába tartozik. Májusban három-háromtizedükre volt ez jellemző. Azaz a közepesnél rosszabb anyagi helyzetű családok összességében kedvezőtlenebbnek látják kitörési esélyeiket, mint fél évvel ezelőtt.