Egyelőre abszolút bizonytalan a világgazdasági helyzet a koronavírus-járvány okozta sokk miatt, még azt is nehéz megjósolni, mikor indul el a fellendülés. Az viszont valószínűsíthető, hogy a járvány után változások lesznek a termékeket a gyártósortól a végső fogyasztókig biztosító ellátási láncokban. A pandémia során ugyanis a globális ellátási láncok átmenetileg leálltak, például a kínai gyárakban előállított termékekből alakult ki hiány az év első hónapjaiban, ami kínálati sokkot okozott számos piacon. Éppen ezért került napirendre a vállalatvezetők körében, hogy fokozni kell az ellátási láncok ellenállóképességét. A beszerzési vezetők a kockázatok csökkentése érdekében várhatóan diverzifikálni fogják a beszerzési forrásaikat – vélik a Coface hitelbiztosító szakemberei.
Kína helyett a régió?
Az elemzés szerint Kína valószínűleg nem veszíti el vezető globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő diverzifikációs folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket a globális ellátási láncokban.
A régiós országok külkereskedelmi tevékenysége és az ellátási láncokba történő beépülése az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebbé vált. Ezt a folyamatot segítette az érintett államok Európai Unióba történő belépése is. A Coface-elemzés szerint a képzett munkaerő, Nyugat-Európa közelsége, az utóbbi évek béremelései ellenére még mindig alacsonynak mondható munkaerőköltség, a viszonylag jó infrastruktúra, és a stabil üzleti környezet különböző befektetéseket terelhet a közép-kelet-európai térségbe. Ezek pedig az alacsonyabb hozzáadott értékű gyártás szintjéről magasabb szintre emelheti a régiós, köztük a magyar gazdaságot. Azaz komoly növekedési lehetőséget biztosíthat a térségnek.
Mire van szükség?
Ugyanakkor a hitelbiztosító szakértői szerint ahhoz, hogy az ellátási láncok átalakítása során a közép-kelet-európai gazdaságok valóban vonzó célpontot jelentsenek ma már nem elég, hogy ezek az országok alacsonyabb munkaerőköltséget biztosítanak a nyugat-európai szintekhez képest.
A régió gazdaságai az elmúlt időszakban növelték a termelékenységüket az automatizálás és „robotizáció” egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések növelésére van szükség a jövőben, akkor tudnak igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából a régiós országok.
Melyik ágazat térképére kerülhet fel Magyarország?
A Coface szerint Magyarországon a beruházások tempós növekedést mutattak az elmúlt években, ez pedig jó alapot adhat a következő időszakban a termelékenység fokozása, a hatékonyabb gyártástechnológiák felé. Magyarországon a nemzetgazdasági beruházások a 2016-os visszaesés után 2017-ben – éves összevetésben – 24,4 százalékkal, 2018-ban 19,6 százalékkal, 2019-ben pedig 13,9 százalékkal növekedtek. Hosszabb távon nézve pedig szintén látványos bővülés történt, tavaly a 2000-es szint 209 százalékánál jártak a beruházások (KSH adatok).
A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizációs fejlesztését célzó beruházási volument.
