Bár az emelkedő bérek és a megugró megélhetési költségek – a rezsitől a bevásárlásig – indokolttá teszik bizonyos mértékű biztonsági tartalék fenntartását, az adatok szerint a lakosság jóval több pénzt hagy a folyószámláin, mint amennyi a napi kiadásokhoz szükséges lenne. Magyarországon mintegy 7,5 millió elsődlegesen fizetési célú lakossági számlát vezetnek, ami azt jelenti, hogy egy-egy számlán átlagosan már több mint 1,7 millió forint parkol kamatozás nélkül. Ez természetesen egy statisztikai átlag, a valóságban a vagyon eloszlása nem egyenletes. Ugyanakkor a lekötetlen állomány mindössze egyetlen negyedév alatt 314 milliárddal, egy év alatt pedig 1379 milliárd forinttal duzzadt tovább, miközben ezek az összegek a legtöbb nagybanknál gyakorlatilag semmit nem kamatoznak.

A szakértői adatok szerint a különbség drasztikus: egy 1,7 millió forintos átlagos egyenleg egy hagyományos, 0,01 százalékos kamatozású számlán – a 28 százalékos adóteher levonása után – mindössze évi 122 forint nyereséget termel. Ezzel szemben a piacon elérhető, jelentősebb látra szóló kamatot kínáló konstrukciókban – 4,8 százalékos kamatszinttel számolva – ugyanez az összeg már közel 60 000 forint adózott hozamot biztosít. Ez a pénz már önmagában bőven fedezi egy költségesebb számlacsomag teljes éves díját, vagy akár egy digitális streaming szolgáltatás több mint egyéves előfizetését is – mutat rá az elemzés.

A money.hu szakértői emlékeztetnek, hogy január végéig minden banki ügyfél megkapta az éves díjkimutatását (PAD), amely feketén-fehéren tartalmazza a tavalyi év összesített költségét. Ez a dokumentum a legfontosabb kiindulópont a váltáshoz. Sokan tartanak a bankváltás bonyolultságától, pedig az úgynevezett egyszerűsített bankváltási folyamat mindössze 13 munkanapot vesz igénybe, és a bankok jelentős része az új ügyfeleket 40 000–80 000 forintos egyszeri bónusszal is ösztönzi.