Az elmúlt időszak kormányzati kommunikációjával egyetértve, amely 2010-hez viszonyítva határozza meg a kiadások értékét (hogy jó nagy számokat kapjunk), valóban fontos áttekinteni a költségvetési kiadásokat, azonban nem nominális, hanem reálárakon és a kiadási arányokon keresztül.

Államháztartási kiadások aránya a GDP százalékában és a magyar központi költségvetés aránya az államháztartáson belül, 2010-2023

Forrás: Eurostat (2024a), Eurostat (2024b)

Azt, hogy az állami szervek (központi kormányzat, önkormányzatok, társadalombiztosítás) mekkora összeg elköltése felett rendelkeznek, az államháztartás GDP arányos értéke szemlélteti. Az arány 2015-ig lassan növekedett, majd a világgazdasági konjunktúra során, a Covid-válság bekövetkeztéig csökkent. Ekkor természetes módon megemelkedett, és ezen a szinten maradt (49-51 százalék). Az arány változásában hasonló trend figyelhető meg a V3 és a kelet-közép-európai országok esetében is. A magyar állam azonban minden évben GDP arányosan 3-8 százalékponttal többet költött, mint a többi régiós ország.

Az elmúlt 14 év másik fontos változása a központi költségvetés arányának növekedése az államháztartáson belül (2010: 67 százalék, 2023: 79 százalék)! A kormányzati funkciók egyre erősebb centralizálása (oktatási és egészségügyi intézmények elvétele az önkormányzatoktól), valamint az önkormányzatoktól elvont források, valamint a nyugdíjrendszer átalakítása (infláció követés a vegyes indexálás helyett) mind-mind hozzájárultak ehhez a növekedéshez. Ennek a trendnek a tükrében (az önkormányzatok súlya az államháztartáson belül 25 százalékról 12 százalékra csökkent) nem meglepő, hogy az önkormányzatoknak nincs elegendő forrása beruházások végrehajtására.