A mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb technológiai vívmánya, amely egyelőre átláthatatlan sebességgel fejlődik. Az MI hatalmas lehetőségeket rejt magában, és a digitális átalakulás következő szintjét is elhozhatja a jogi szakmában.

A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – ide tartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett ill. igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.

„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék – mondta el dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője. – A vitarendezés olyan terület, ahol az MI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.”

Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek MI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi MI rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az MI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.