Mindenesetre cikkünk egyelőre a három hónapos hosszabbítás után várható fejleményeket próbálja felvázolni, összeszedve a hiteleiket a moratórium után fizetni nem képes adósok számára kínálkozó lehetőségeket. Felvázolva, mekkora vita alakult ki a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankokat képviselő Magyar Bankszövetség között. Míg a kormány hajlik arra, hogy mindenki számára kitolja a moratóriumot, egészen 2022. június 30-áig, vagyis a jövő tavasszal esedékes választások utáni ideig, addig az MNB és a bankok legfeljebb úgy mennének bele az újabb hosszabbításba, ha a moratórium csak a rászorulókra vonatkozna.
Problémásnak tartják ugyanis, hogy sokan vannak, akik nem szorulnak rá, mégis igénybe veszik a moratóriumot, mivel annak előnyei akkor maximalizálhatók, ha azt csak a valóban rászoruló adósok veszik igénybe. Figyelmeztető, hogy a moratóriumos háztartások legalább 56 százalé- ka képes lenne fizetni a törlesztőjét, azt mégsem teszi, sőt 27 százaléka hiába lenne képes a törlesztésre, valószínűleg kérvényezné a további részvételt. Ezzel szemben a jegybank kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban részt vevő adósok többsége újból megkezdje a hitele törlesztését, s csak azok éljenek a hosszabbítással, akik valóban rászorulnak a moratórium által kifeszített védőhálóra.
A rászorultak körét az MNB a lakossági hiteladósok mintegy 10 százalékára teszi – ők azok, akiknek az éves jövedelemarányos teljes tartozása meghaladja a veszélyesnek tekintett, négyszeres értéket. Nekik a fizetési moratórium jelentős segítséget nyújt, erre utal, hogy ezen ügyfelek körében közel háromszorosa a fizetési moratóriumot igénybe vevők aránya a törlesztést folytató ügyfelekhez képest.
A fizetési moratórium miatt nagy a bizonytalanság az adósok valós törlesztési képességének és hajlandóságának megítélésében. Nem lehet tudni, hogy a moratórium megszűntével milyen mértékben fog berobbanni a nem teljesítő követelések aránya. Az adósok többsége szívesen megállapodna a tartozásának átütemezéséről a követeléskezelőkkel, sokan azonban nincsenek tisztában a lehetőségekkel.
A vállalatoknak és magánszemélyeknek dobhat mentőövet két jogszabály. A vállalatoknak a szerkezetátalakításról szóló törvény, míg a magánszemélyeknek a 2015 őszétől érvényben lévő, ám feltételei miatt eddig alig használt magáncsőd-törvény életképesebbnek szánt módosítása.
További részletek a Piac&Profitban. A magazinra itt tud előfizetni.
