A válság maga meglepetést nem okozott, az időpont viszont igen, bár a kezdet mindig váratlan - nyitotta "A világgazdaságban kialakult helyzetről" című előadását Czirják Sándor, az MFB vezérigazgatója a Piac és Profit által szervezett "Krízis és túlélés, A hazai cégek válasza a pénzügyi és gazdasági válságra" elnevezésű konferencián. Elmondása szerint jelen pillanatban is sok a bizonytalanság, így nem tudni, hogy mikor lesz vége, mikor lesz a mélypont, vagy hogy kiket fog még érinteni: a szakember szerint a pénzügyi válságból bár eddig nagyjából kimaradtak, idővel a biztosítókat is elérik a hatások.
Egy dolog azonban bizonyos: annál jóval nagyobb lesz a recesszió, mint azt az elemzők, kormányok állítják - hangsúlyozta Czirják. Szerinte ugyanis a pánik elkerülése érdekében mindig kevesebbet mondanak, mint amit valóban várnak és ez meg is látszott az utóbbi idők kommunikálásában: először azt lehetett hallani, hogy lassulni fog a gazdasági növekedés, majd, hogy nem lesz növekedés, ezután előjöttek az enyhe csökkenést hangoztató vélemények, míg mára ott tartunk, hogy nagy visszaesés várható.
Összefonódó érdekek
A válság kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy létezik egy virtuális világ, amely spekulációs alapon működött, nem reális árakkal, feltételekkel számolt - közölte a szakember, hozzátéve, hogy ennek egy jó példája a kőolaj ára, amely állandóan ingadozik, néha hatalmas esést, néha emelkedést látunk, jó pénzt hozva ezzel az abban érdekelteknek. Ugyancsak gond a hatalom és az érdekek összefonódása, melynek következtében például a multik olyan hatalmas pénzeszközzel rendelkező közös befektetési alapokat hoztak létre, melyről gyakran a vezetők sem tudják, hogy éppen mit és mibe fektettek.
A válság létrejöttében nagy szerepe van az auditor és minősítő rendszernek, mely alapvetően rosszul működik, hiszen az ilyen munkát végző cégeket azok a vállalkozások fizetik, amelyek auditálását végzik. Ebben a helyzetben könnyen elképzelhető, hogyha egy ilyen foglalkozást végző cég le akarja minősíteni az adott vállalkozást, akkor fenyegetést kap, hogy jövőre nem őt bízzák meg, így pénztől esik el és akár hajlamos is lehet a vártnál kedvezőbb adatokat közölni. Ezzel mindketten jól járnak, hiszen a könyvelő cég megtartja ügyfelét, annak pedig felmegy a tőkeértéke. A megoldás az lehetne, hogy ne a minősítendő cég fizesse a munkát elvégző vállalkozást, hanem ki kell találni egy új rendszert, ahol valamilyen központi szervezet jelöli ki, hogy melyik céget ki fogja auditálni - vélte a szakember.
A globális felügyeleti rendszerrel is gond van Czirják szerint, hiszen a második világháború után létrejött nagy nemzetközi szervezetek felépítése már elavult. Az azóta eltelt időszakban jelentős változás ment keresztül a világ, így például megerősödött Kína és India szerepe, ám ezeket a változásokat nem követték, így fordulhat elő, hogy jelenleg ez a két feltörekvő ország nem tudja megfelelő szinten képviselni az érdekeit.
A lényeg, hogy ne essünk pánikba
Hogy mi lesz azt még nem tudni - jelentette ki a szakember. Egy biztos, a pénzügyi válságnak még koránt sincs vége. A folyamat következtében fellépő vásárlóerő csökkenés és munkanélküliség növekedés pedig növelni fogja a társadalmi feszültségeket. Ennek megfelelően várható egyfajta átrendeződés, melynek keretében a fejlett országok a fogyasztás visszafogásával kevésbé fognak pazarló életet élni, míg a feltörekvők (pl. Kína, India) jóval magasabb színvonalon működhetnek.
Egy illúzió biztosan megszűnt, mégpedig az, hogy a piac képes szabályozni önmagát. Ez nem igaz, hiszen a piac, már csak a jellegétől fogva is szelektál, tehát erősíti az amúgy is erőseket, és gyengíti a gyengéket. A gazdasági élet szereplőinek ugyanis egyértelműen csak egy célja van: a profit, ez lebeg minden döntéshozó szeme előtt.
A lényeg, hogy nem szabad pánikba esni, hiszen a világ már ennél sokkal nagyobb problémákat - pl a világháború - is megoldott - emelte ki Czirják Sándor. Ugyanakkor át kell értékelni az állam és a nemzetközi szervezetek szerepét, egyensúlyba kell hozni az államot és a piacot, hogy szimbiózisban működjenek, de ugyanígy szükség van arra is, hogy a vállalkozások megtanulják visszafogni magukat. Helyreállítani a bizalmat, élénkíteni a gazdaságot, globális szabályozást létrehozni és enyhíteni a társadalmi feszültséget - sorolta a teendőket a szakember.
Magyarországon nehéz a helyzet, úgymond megszűnt a tőkepiac, hiszen a jelenlegi helyzetben sem az állam, sem a piac nem jut forráshoz - tért ki a hazai helyzetre Czirják Sándor. Elmondása szerint ebben a helyzetben komolyabb szerep jut a jegybanknak, amely segíthet életben tartani a piacot, ám például a magas kamat gondot okoz, amit nem lehet gyorsan csökkenteni. Az MFB-nek vannak olyan nemzetközi megállapodásai, amelyek révén a kis- és középvállalatok fejlesztését képes lesz finanszírozni a nehéz helyzetben is, de ez csak "csepp a tengerben" - zárta előadását Czirják Sándor.
