Tehát az első kéthavi összesített, 2,9 százalékos pénzromlási ütemet változatlan összegű fizetésből kellett fedezniük azoknak, akik a kötelező legkisebb összegért dolgoznak - legyen szó minimálbérről vagy garantált bérminimumról. Másik oldalról megközelítve

a minimálbérek jelen állás szerint így reálszinten 2,9 százalékkal csökkentek idén.

Januárban a változatlan minimálbér mellé ugyanis 2,7 százalékos infláció társult, februárban pedig szintén változatlan összegű fizetésből kellett a 3,1 százalékos pénzromlást kigazdálkodni.

A minimálbérről szóló döntés késlekedése azonban másokat is kellemetlen helyzetbe sodort, nemcsak a bérszámfejtőknek okozott nehézséget. A minimálbér több szociális juttatást is befolyásol, így reálértéken a legkevesebbet keresőkhöz hasonlóan jelentős reálszintű értékvesztést könyvelnek el jelenleg azok, akik

• táppénzen vannak,
• vagy álláskeresési járadékra jogosultak.

Rajtuk kívül a közfoglalkoztatottak is érintettek voltak az idei minimálbér-emelés kérdésében. A kormány a munkaerőpiaci problémák enyhítése, valamint a közmunkát felvevők helyzetének javítása érdekében három év után döntött a bérük emeléséről.  A döntéssel azonban megvárta a kabinet, hogy eldőljön a minimálbér idei értéke is. Ezt követően határoztak a közfoglalkoztatotti bér 4,2 százalékos emeléséről, ám ez - hasonlóan a minimálbér-emeléshez - nem volt visszamenőleges hatályú, csak februártól lépett érvénybe.

A 2017-es bérbefagyasztás miatt pedig ez az emelés csak annyit ért, mint halottnak a csók.

A közfoglalkoztatásban dolgozók így, ha lehet, még rosszabb helyzetben vannak a minimálbéreseknél.  Bár idén 4,2 százalékkal emeltek a juttatásukon, ezzel együtt is éves viszonylatban reálszinten még mindig 5,1 százalékos értékvesztést mutatnak a közfoglalkoztatotti fizetések, mivel 2017 - vagyis a bér befagyasztása óta - 10 százalékot is elérte az összesített infláció mértéke. Ezt pedig nem tudja teljesen kompenzálni a 4,2 százalékos elrendelt emelés.