A külkereskedelmi mérleg hiánya 207 milliárd forint, amely 53 milliárd forinttal kedvezőbb a tavalyi év első negyedévében regisztrált adat-nál.A forgalom alakulásának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalma túlnyomórészt euróban bonyolódik le (exportban kb. négyötöd részben, importban mintegy háromnegyed részben); emellett a dollár bír még számottevő jelentőséggel (rendre 20, ill. 13% a vizsgált időszakban). A forint árfolyama a külkereskedelmi valutakosárban mérve 7%-kal erősödött egy év alatt, azon belül az euróhoz képest 8, míg a dollárhoz képest 3%-kal értékelődött fel valutánk. Ez az eurónak a dollárhoz képest mintegy 5%-os leértékelődése mellett történt, s e keresztárfolyam-változásoknak tud-ható be, hogy a dollárban mért adatok a forgalom stagnálását, ill. kismértékű csökkenését jelzik, míg euróban növekedés adódik.

Az áruforgalom alakulása tendenciájának megítélését nehezíti, hogy ezen közzététel időpontjában a vo-lumenszámításokhoz szükséges egységértékindexek még nem készültek el. A Kombinált Nómenklatúra 2002. évi nagymértékű változásával összefüggésben felmerült bázishomogenizálási többletmunkák miatt (közel ezer nómenklatúra tétel megfeleltetését kellett elvégezni) az első negyedéves forgalom volumen-folyamatait bemutató kiadványunk előreláthatólag a 20. hét folyamán jelenik meg.

A forgalom értéke a kivitelben — itt és a továbbiakban folyó áron, forintban számolva — az élelmiszerek, italok és dohány, valamint a feldolgozott termékek esetében egyaránt 7%-kal nőtt, a gépkivitel
ugyanilyen mértékben csökkent, míg a viszonylag kis részarányú nyersanyagok és energiahordozók exportja erőteljesen (12, ill. 24%-kal) visszaesett. Az árufőcsoportok közül egyedül az élelmiszerek, italok és dohányytermékek behozatalára fordítottunk többet (7%-kal), míg a többi árufőcsoport importjának értéke 4-6%-kal marad el az előző évitől. A gépek és szállítóeszközök beszerzésére összességében 4%-kal fordítottunk kevesebbet. A kereskedelmi mérleg javulása döntően a feldolgozott termékek, illetve a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport ellentétes irányú egyenlegváltozásából tevődik össze.

A fejlett országokba 1760 milliárd forintért, a megelőző évinél 3%-kal kisebb értékben exportáltunk, míg a behozatal értéke a 11%-os csökkenés mellett 1541 milliárd forintot tesz ki. Legfontosabb kereske-delmi partnerünkkel, Németországgal a behozatal értéke — a kivitel stagnálása mellett — kilencedével csökkent. A közép- és kelet-európai országcsoporttal folytatott kereskedelem értéke mindkét irányban csökkenést mutat, de mivel a behozatal csökkenésének üteme (7%) ezen országcsoport esetében is meg-haladja a kivitelét (4%), ezért a passzívum 16 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 28, a behozatal 35%-kal bővült, aminek következtében egyenlegünk tovább romlott, és 330 milliárd forint passzívumot mutat. Az országcsoport részesedése behozatalunkban 5 százalékponttal, 18%-ra emelkedett, elsősorban a fejlett országok rovására.
A kereskedelmi mérlegünk javulása a fejlett országokkal, illetve a közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlegének együttesen mért 142 milliárd forintos javulásából, illetve a fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelem mérlegének 89 milliárd forintos romlásából tevődik össze.