Csökkent a jegybanki alapkamat: miért most, ha eddig nem?

11,5 százalékról 11 százalékra csökkentette a jegybank augusztus 16-án az alapkamatot, aminek hírére a forint további erősödésnek indult, az euró értéke 248 forint alá csökkent. Az elemzők nem a hetek óta várt kamatcsökkentés mértékét, hanem időzítését kifogásolták.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elemzők - szemben a jegybank alábbi indoklásával - most nem látnak lényeges változást a magyar gazdaság állapotában, ezért a jegybanki alapkamat hétfői 0,5 százalékpontos (11,5-ről 11 százalékra történő) csökkentését úgy kommentálták, hogy nem igazná érthető, ha eddig nem tette meg a MNB, vajon most miért.

A Pénzügyminisztérium közleményében a kormány költségvetési politikájának elismerésékent értékelte a jegybank lépését.

A Monetáris Tanács indoklása: több tényezőt figyelembe véve döntöttek a kamatcsökkentés mellett. "Egyrészt a globális és regionális pénzügyi piacokon az utóbbi hónapokban kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hatására nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Másrészt a hazai infláció az elmúlt hónapokban túljutott a tetőpontján, a növekedés szerkezete pedig a belföldi keresleti nyomás szempontjából kedvezőbb a tavalyinál. A Tanács e tendenciák mértékét és következményeit mérlegelve döntött úgy, hogy – folytatva eddigi óvatos kamatpolitikáját – 50 bázisponttal csökkenti a jegybanki alapkamatot.

A Monetáris Tanács áttekintette a külső környezetben az elmúlt negyedévben végbement jelentős változásokat. A nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezek közül a legjelentősebb fejlemény, hogy a korábbi aggodalmakkal ellentétben az USA emelkedő kamatciklusának megindulása zökkenőmentesen zajlott le, nem járt a feltörekvő piacokon a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével. A globális eseményekkel párhuzamosan a kelet-közép-európai régióban is kedvező folyamatok indultak be. Mindezek a fejlemények a hazai fundamentumoktól függetlenül is hozzájárulhattak a forintbefektetések javuló kockázati megítéléséhez, ami a hosszabb lejáratú hozamok csökkenésében is tükröződött.


Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint a májusi csúcsról az infláció folyamatos csökkenése várható a jövő év végéig. 2004. decemberére az áremelkedés mértéke 6% körüli szintre csökken, a változatlan adótartalmú árindex pedig ennél jóval alacsonyabb lesz. Az előrejelzés részleteit megismerve a Monetáris Tanács indokoltnak látja az óvatos kamatpolitika folytatását. A továbbra is fennálló inflációs kockázatokat leginkább egy mértéktartó jövő évi bérmegállapodás és a költségvetési konszolidáció következetes véghezvitele csökkentheti.

Az inflációs folyamatok szempontjából kiemelkedő szerepe van a béralakulásnak. A versenyszektorbeli bérnövekedés 2004 első félévében magasabb volt a vártnál, azonban a bérinfláció túljutott a tetőpontján. A Monetáris Tanács bízik abban, hogy a jövőben több makrogazdasági tényező is a mérsékeltebb bérnövekedés, és így a határozott dezinfláció irányába hathat. Az állami szektorban a jövő évi költségvetés előkészítése kapcsán meghirdetett szigorú bér- és létszámpolitika elősegítheti az infláció csökkenését. A Tanács rendkívül fontosnak tartja, hogy a jövő évi bérekről folytatandó tárgyalások keretében a partnerek ne az idei – átmeneti tényezők által megemelt – áremelkedéshez igazodjanak, hanem az infláció várható csökkenéséből induljanak ki, s ennek megfelelően visszafogott bérnövekedésben állapodjanak meg 2005-re. A 2005. végi 4%-os inflációs céllal összhangban álló, és kellő támogatást élvező bérmegállapodás a jövő évi inflációs cél elérésének az egyik legfontosabb feltétele.

A hazai és külső konjunkturális folyamatok idén a gazdaság bővülésének gyorsulását eredményezik. A növekedés szerkezetében is kedvező irányú változások figyelhetők meg: az államháztartás jelentős keresletszűkítést hajt végre, a lakosság megtakarítási hajlandósága pedig a korábbi alacsony szintről lassú emelkedésbe kezd. A gazdasági növekedés idei gyorsulása mögött elsősorban a beruházások és az export erőteljes bővülése áll, míg a lakossági fogyasztás a korábbi évek fenntarthatatlan dinamikája után 2004-ben csak mérsékelten nő.

Az MNB legfrissebb reálgazdasági előrejelzése szerint 2004-ben várhatóan csak enyhén csökken a külső egyensúlytalanság mértéke. A Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy továbbra is számottevő kockázatokat hordoz a külső egyensúly alakulása és annak piaci megítélése. A kedvező gazdasági konjunktúra miatt gyorsan élénkülő beruházási tevékenység megnövelte a vállalatok finanszírozási igényét, ami a háztartások növekvő pénzügyi megtakarítása és a költségvetési politika keresletcsökkentő hatása ellenére is a korábban vártnál magasabb folyó fizetési mérleg hiányt okozhat 2004-ben és 2005-ben. Ahhoz, hogy a vállalati szektor ki tudja használni az élénkülő európai konjunktúrából származó lehetőségeket, az államháztartási hiány további mérséklése és a lakossági megtakarítások növekedése szükséges.

A Monetáris Tanács értékelése szerint az államháztartás egészét tekintve a jelentős keresletszűkítés ellenére az idei költségvetési folyamatok – további intézkedések nélkül – a GDP 4,6%-ában meghatározott deficit célnál magasabb hiányhoz vezethetnek. A konvergencia programban 2005-re vállalt deficitcsökkentés további jelentős gazdaságpolitikai erőfeszítést igényel, a következetes és szigorú fiskális politika alapvető fontosságú a külső egyensúly javítása szempontjából.

Összességében a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a kamatcsökkentést követően kialakuló monetáris kondíciók kellő mértékű költségvetési szigor és visszafogott jövő évi béralakulás mellett elegendőek ahhoz, hogy teljesüljön a 2005. decemberi 4 százalékos inflációs cél. A továbbra is meglévő egyensúlyi kockázatok az eddigi óvatos monetáris politika folytatását teszik szükségessé."

A kamatbejelentés hatására a forint azonnal erősödött, a Budapesti Értéktőzsde pedig történelmi csúcson zárt.

KAMATKONDÍCIÓK

A Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács döntése alapján 2004. augusztus 17-i hatállyal az alábbi kamatkondíciókat hirdeti meg:

Jegybanki eszköz Kamatláb mértéke

Két hetes futamidejű jegybanki betét jegybanki alapkamat 11,00%

O/N jegybanki betét jegybanki alapkamat – 1,0 százalékpont 10,00%

O/N fedezett hitel jegybanki alapkamat + 1,0 százalékpont 12,00%

A mindenkor érvényes jegybanki kamatlábak a REUTERS NBHI oldalán találhatóak.

A kötelező tartalékok után fizetett kamat 11,00 %.

A devizabetét fedezete mellett nyújtott projekt finanszírozó hitelek kamata 11,00 %.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo