Magyarország továbbra is viszonylag magas import kitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor az előzetes adatok alapján a tavalyi évben a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött külső forrásoktól. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 54,3 százalékra csökkent, amelynek oka a növekvő belföldi felhasználás és a jelentős készletfelhasználás volt.
2021-ben a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatala biztosította, de 1,5 százalékkal csökkent a kőolaj import és 5,7 százalékkal a földgáz nettó energiaimport is. A szén és széntermékek importfüggősége 5,6 százalékponttal, a földgázé 8,3 százalékponttal csökkent. A földgáz csökkenő importfüggőségét egyrészt a 2019-2020 időszakban ellátásbiztonsági okokból felhalmozott készleteknek az ebben az időszakban történő felhasználása, másrészt az importcsökkenés okozta. A földgáztárolók töltöttségi szintje tavaly év végén 49,5 százalék volt.
2021-ben tovább folytatódott az elmúlt négy évben megfigyelhető primerenergia-termelés csökkenése, míg a primer belföldi felhasználás 4,9 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest. A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége 25,9 százalékkal, a megújuló energiaforrásokból termelt hő 6,1 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A napenergiából származó primerenergia termelés 52,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése a megelőző évhez képest 7,8 százalékkal, a nukleáris forrásból származó 0,5 százalékkal csökkent.
Tavaly a primer belföldi felhasználás 4,9 százalékkal magasabb volt a 2020. évhez képest. A primer belföldi felhasználás 12,5 százalékát elsődleges megújuló energiaforrások és hulladékok felhasználása biztosította.
A bruttó termelt villamos energia közel kétharmada, összesen 63,5 százaléka karbonsemleges forrásból, azaz 44,3 százaléka nukleáris, 19,3 százaléka megújuló energiahordozókból származott.
A megújuló forrásból származó villamos energia mennyisége 25,9 százalékkal emelkedett, míg a nukleáris alapú energiatermelés kismértékben, 0,4 százalékkal, a fosszilis energiahordozókból származó pedig 1,4 százalékkal csökkent 2020-hoz képest.
