Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, 2018 óta rendszeresen publikált Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI) szerint a magyar lakosság fizetőképessége tovább romlott 2024 utolsó negyedévében. Az index 18 százalékos csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest, 10,3-as értékre visszaesve. Ezzel a 2024. augusztus óta tartó folyamatos csökkenés folytatódott. Ugyanakkor 2023 azonos időszakához képest továbbra is jelentős javulás tapasztalható, hiszen az index több mint háromszorosára nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Továbbra is keveset fogyasztanak a magyarok
A KSH adatai szerint a háztartások fogyasztása 4,1 százalékkal bővült 2024 harmadik negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Emellett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633,5 ezer forintra emelkedett, amely 13,7 százalékos nominális, és 9,6 százalékos reálértékű növekedést jelent. A háztartások megtakarítási rátája továbbra is kiemelkedő EU-s viszonylatban, ami arra utalhat, hogy a magyarok rendkívül óvatosak és bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően. Ezzel együtt a jövedelmi különbségek növekedése is megfigyelhető: egyre kevesebb ember kezében halmozódik fel egyre több megtakarítás.
“Érdemes a helyzetet tágabb, európai kontextusban is megvizsgálni, ugyanis vásárlóerő-paritáson számolt tényleges fogyasztás alapján, az Eurostat adatai szerint Magyarország, Bulgária, Lettország és Észtország teljesít a legrosszabbul az Európai Unióban. 2023-ban a magyarországi fogyasztás csupán az uniós átlag 70 százalékát érte el. Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország még messze nem tartozott a sereghajtók közé; a lemaradás többek között annak is köszönhető, hogy azóta a többi ország sokkal nagyobb ütemben zárkózott fel az uniós átlaghoz” – értékelte az eredményeket Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.