A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2006 első félévében 14 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Ugyancsak 14%-kal emelkedett a végelszámolások és a felszámolási eljárások volumene. Még mindig rendkívül alacsony azoknak a csődeljárásoknak a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak. 2006 első hat hónapjában mindösszesen 10 ilyen eljárás indult Magyarországon, néggyel kevesebb, mint 2005 első felévében. Az adatok vizsgálatánál azt is figyelembe kell venni, hogy az új csődtörvény szerint hivatalosan már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak a fizetésképtelenségi eljárások körébe.

Fizetési morál romlik

Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben a passzív vagyonra tekintettel a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes ilyen jellegű eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába. A fizetési morál romlását mutatja az is, hogy a hazai cégek fizetőképességének romlása miatt a Coface a közelmúltban A2-ről A3-ra rontotta Magyarország besorolását. Ezzel hazánk kikerül a, többek között Portugáliát, Csehországot és Észtországot, valamint Szlovéniát is tartalmazó A2-es rövidtávú-vevőkockázati besorolási körből.

Az iparágakat vizsgálva 2006 első félévben a textilipar produkálta a legmagasabb csődhányadot (3,11 eljárás/100 cég az iparágban). A legkockázatosabb iparágak továbbra is az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások, ahol az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 46%-át indították. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával, ugyancsak nyilvánvaló az építőiparban, valamint a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások magas kockázata.

Egészségügy az élen

A csődhányadok változását figyelve kiderül, hogy az első hat hónapban a legnagyobb negatív változást (45,23%) az egészségügy produkálta az előző év hasonló időszakához viszonyítva (a csődhányad 0,26-ról 0,38-ra nőtt) . Ezt a képet árnyalja az a tény, hogy a növekedés ellenére-összesen csak 62 eljárásról van szó, amely az összes hazai eljárás csak 0,85%-át teszi ki. Hasonlóan rosszul teljesített a nyomdaipar, ahol 44,49%-os romlás mutatkozott tavalyhoz képest. Ez az iparág, csődhányadát tekintve is rosszabbul áll (1,97%), mint az országos átlag (1,54%).

Az iparági csődhányadot és az eljárások abszolút számát tekintve is csökkenni látszik a kockázat a turizmusban és a vendéglátásban, valamint a szállítmányozó vállalkozásoknál. Ami a turizmust illeti, köztudott, hogy a szezon elején kevés az eljárás, és teljes képet csak az év végi eredmények ismeretében kapunk. A szállítmányozóknál pedig egy koncentráció ment végbe a múltban, ami esetleg már a vége felé jár.

Megyénként

A megyénkénti csődhányadot vizsgálva kiderül, hogy 2006 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 54%-át). Budapesten az eljárások 43,42%-át, Pest megyében, pedig 10,73%-át indították. Figyelembe véve az itthon bejegyzett vállalatok és a fizetésképtelenségi eljárások számát Magyarországon átlagosan a cégek 1,54 százaléka került bajba az első félévben. A megyénkénti bontásból kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb 2006 első felében, 2,67%. Ugyancsak Nógrád megye produkálta a legnagyobb negatív változást ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése +54,66% volt.

A "második helyen" álló Somogy megyében (csődhányad: 2,02%) az előző évhez viszonyítva 3%-os csökkenést regisztráltunk. Hajdú-Bihar megyében, ahol szintén magas az eljárások megyére vetített csődhányad, ugyancsak csökkenést regisztráltak (-12,41%). Szintén javult a helyzet Békés (-32,5%), és Komárom-Esztergom megyében (-27,66%) mind a megyei csődhányadot, mind pedig az eljárások abszolút számát tekintve. Ezzel szemben nőtt az eljárások megyei részaránya valamint negatív változást mutat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (+32,91%), Budapest (+25,82%), Veszprém megyében (+21,25%), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (+18,61%), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (+17,47%), Tolna megyében (+15,99%), Pest megyében (+12,82%), illetve Győr-Moson-Sopron (+10,85%). A növekvő megyei csődarány ellenére a legalacsonyabb csődhányadot, 0,96%-ot Győr-Moson-Sopron megyében regisztráltak.#page#

A Coface szerint az elkövetkező néhány évben elsődlegesen az alábbi folyamatok határozzák majd meg a hazai csődhelyzet és a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulását.

1) Kényszervállalkozások

Köztudott, hogy Magyarországon (túl) sok a vállalkozás, és ezen belül még óriási az úgynevezett "kényszervállalkozóknak" a száma, amelyek mögött nem rejlik igazán önálló gazdasági teljesítmény. Ezek a cégek nagy számban el fognak tűnni a gazdaságból, de anélkül, hogy komolyan befolyásolják az ország-, vagy egy régió gazdasági ütőképességét, vagy kockázati helyzetét.

Az egyén szociális helyzete viszont erősen érintett, de ez inkább politikai, mint kockázatelemzői feladatkör. Elemzőink e "gazdaságilag irreleváns" cégek számát 100.000-nél magasabbra ítélik. A burkolt munkaszerződések felszámolására irányuló kormányzati intézkedések következményeként itt a cégek számának a további csökkenését várjuk.

2) Nemfizetés (Körbetartozás)

A fizetésképtelenségi eljárások valós oka az egyre dramatikusabban növekvő nemfizetés. A jelen statisztikától teljesen függetlenül a Coface - mint a világ vezető export hitelbiztosítója - a fizetések "csúszását" figyeli és jegyzi közel 100 országban. Magyarországon a késve fizetett számlák aránya történelmi csúcson van. A cégek 98%-ának késve fizetnek vevői. Mivel ezek a jelenségek gyűrűznek, és csak nagyon határozott jogalkotói lépésekkel fordíthatók pozitív irányba (és mivel ezeknek a jogalkotói lépéseknek a nyomait sem látjuk), további romlást várunk.

A gazdasági szereplők részben érthetetlen magatartása - hogy az "üzletet" féltve, 6-9 vagy akár 12 hónapos csúszásoknál sem lépnek fel erélyesen az adósukkal szemben - oda vezet, hogy szerintünk a nemfizetés valós terjedelme csak akkor fog kiderülni, amikor borulnak az adós cégek.

3) Céghalmazok / Projektcégek

Az építőiparban (is) jellemző, hogy egy "gazdasági egység", vagyis tulajdonosi szerkezet, 4-5, vagy extrém esetben akár több mint 15 különböző cégben folytatja tevékenységét. A "cégcsoport" egy része felszámolás alatt van, egy másik része "tiszta" vagy éppen induló- vagy projektcég. Egy beszállító gyakran így nem tudja felmérni a leendő üzleti partnere tényleges hitelképességét, mert csak azt a (tiszta) céget látja, amellyel éppen szerződni készül.

Amíg a jogalkotó itt nem teremt egyértelmű végrehajtható szabályozásokat, hogy fizetésképtelen cég ügyvezetője vagy meghatározó tulajdonosa ne lehessen új- vagy másik cég tagja, addig ezekből a konstrukciókból továbbá is nemfizetések és fizetésképtelenségi eljárások fognak születni. - nyilatkozta Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.