A világgazdaságban és a nemzetgazdaság néhány területén bekövetkezett pozitív elmozdulás hatására a cégek konjunkturális lehetőségeiket a korábbinál kedvezőbben ítélik meg. Ez a megállapítás talán egy fokkal biztatóbb is mint az, amelyik szerint a korábban 2003. második felére várt élénkülés késik és idén csak szerény lesz, így az első félévi 2,5% után az év egészében 2,8%-os fejlődés várható. De érethetők is a másmilyen hangsúlyok és másként értékelnek az Ecostat által megkérdezett hazai nagy vállalatok, mint a GKI Gazdaságkutató Rt., ez utóbbi a saját értékelését hozta nyilvánosságra. A két konjuntúrakutató intézet legfrissebb elemzése abban azonban megegyezik, hogy a magyar gazdaság túljutni látszik a mélyponton. A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése az egész évre vonatokozó 2,8 százalékos fejlődést azzal kommentálja, hogy ez az ütem 1996 óta a leglassúbb ugyan, de több mint 2 százalékponttal magasabb az európai uniós átlagánál és lényegében azonos a többi közép-európai országéval. A nyár közepét követő időszaktól érzékelik a nagyobb cégek is a fordulatot, októberben az Ecostat TOP-100 konjunktúra indexének értéke 51 százalék, június óta egyenletesen emelkedik. A legnagyobb magyarországi vállalkozások rövid távú konjunkturális várakozásainak legutóbbi javulása a közel két éve tartó csökkenő tendenciát lefékezi. Pozitívan értékelhető, hogy három hónap után ismét túlsúlyban vannak az optimista várakozások. A bizalmi indexek elsősorban az élénkülő export kereslet hatására javultak. Az ipari termelés az utóbbi három hónapban jóval 5 százalék feletti ütemben bővült. A nyugat európai piacok igénye fokozatosan nőtt, főként a húzóágazat, a feldolgozóipar termékei iránt lett élénkebb a kereslet. A második félévben várhatóan mérséklődik a magánfogyasztás bővülése, a növekedésben játszott meghatározó szerepét ismét az export veszi át. Bár az első nyolc havi külkereskedelmi mérlegadatok a deficit további növekedését jelezték, a behozatal folyamatos gyorsulásában a vállalati beruházások élénküléséhez kapcsolódó gépek, berendezések importjának bővülése érzékelhető szerepet játszott.

A GKI-s kutatói előrejelzés sok tekintetben hasonló megállapításokat tartalmaz. Leszögezik benne, hogy a növekedés döntő része a szolgáltató ágazatokból származik, bár a második félévben várhatóan már az ipari GDP is érzékelhetően emelkedik. Számottevően bővül a kereskedelem, az ingatlanszektor és a nem üzleti szolgáltatások teljesítménye. A foglalkoztatás e három ágazatban emelkedik, az üzleti szféra egészében azonban csökken. A munkanélküliség gyakorlatilag stagnál. A gyors jövedelem-növekedés nyomán erőteljesen bővül a fogyasztás és tovább élénkül a lakás- és ingatlanpiac. A lakosság nettó (hitelállománnyal csökkentett) megtakarítási rátája viszont rendkívül alacsony. A fogyasztás erőteljesebb hatást gyakorolt a behozatalra, mint a termelésre. Megkezdődött az üzleti beruházások szerény növekedése. Az állami és az önkormányzati beruházások viszont mérséklődnek, így idén a beruházások összességében csak 3%-kal emelkednek. A folyó fizetési mérleg az áruforgalminál is kissé nagyobb mértékben romlik, a deficit kb. 4,3 milliárd euró, a GDP közel 6%-a lesz. Ez - más közép-európai országokhoz hasonlóan - igen magas, de finanszírozása gondot nem okoz. A beáramló működőtőke a privatizációs bevételek következtében lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, de így is messze elmarad a deficittől. Így az ország nettó külföldi adóssága emelkedik.

A jövő évre vonatkozó megállapításokat téve az Ecostat pedig utal rá, hogy a bevételek bővülését egyes adófajták emelésétől, a működő tőke beáramlás élénkülésétől és a privatizáció folytatásától várja a kormány. A gazdálkodó szervezetek versenyképességét javító intézkedések hosszú távon a gazdasági egyensúly helyreállítását is szolgálják. Jövőre 3,5 százalékos növekedésével számol az Ecostat (a GKI-hoz hasonlóan 2003-ra 2,8 százalékkal), de a fejlődés erőteljesebb gyorsulását – az uniós csatlakozás után – 2005-től várja.

Az infláció – rövidebb távú - előrejelzése során a GKI arra emlékeztet, hogy az a nyár óta, ha a korábban feltételezettnél lassabban is, de ismét emelkedik. Az elmúlt három évben elhalasztott központi árnövelések (leginkább az energiaszektorban, a közlekedésben és más közszolgáltatásoknál), a gyors béremelés, a költségvetési túlköltés és a forint leértékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex 4,6% körül alakul, de az év végén az infláció ennél magasabb, kb. 5,2% lesz, s tovább emelkedik. A szondázott nagyvállalatokra is alapozva az Ecostat pedig annak ad hangot, hogy az év utolsó negyedében az infláció némi gyorsulása valószínűsíthető, s éves szinten 4,7 százalékos pénzromlás várható. A jövő évben a bázist jóval meghaladó, 6 százalékhoz közeli áremelkedést feltételez, ami a különféle adóemelések nehezen számszerűsíthető hatása miatt közgazdaságilag ma még kevéssé megalapozott mutató. A TOP-100 októberi előrejelzése szerint 2003-ban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 5,6 százalék lesz. A cégek háromnegyede úgy véli, hogy ez évben az infláció mértéke az 5-6 százalékos sávon belül marad. A decemberi pénzromlás mértékét lefelé korrigálták a vállalatok. Augusztusban 5,3; szeptemberben 5,2; októberben 5,0 százalékos pénzromlást prognosztizáltak az év utolsó hónapjára. A nagyvállalati kör értékesítési áremelési törekvése a korábbinál visszafogottabb, 3,7 százalék. Ez év utolsó hónapjaiban a vállalkozások mintegy 30 százaléka nem tervez saját hatáskörű áremelést.