Az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2006 negyedik negyedévében 2,3 százalékponttal magasabb az előző negyedévinél, értéke 33,2 százalék. A második negyedévi drasztikus csökkenés utáni enyhe emelkedésre számítani lehetett, mivel a  lakosságot némileg meglepetésként érő megszorító intézkedések javát már az előző negyedévben megismerték a válaszadók, így ez nem okozott további csökkenést. Továbbá: a választások után rendszerint néhány negyedévig csökkeni szokott a konjunktúraindex értéke, ezt később stagnálás, majd növekedés követi. A folyamatot most felgyorsították az egyensúlyjavító intézkedések.

A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006. utolsó negyedévében 177 362 forint, az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem 65 481 forint volt. Az egyes jövedelmi rétegek között továbbra is nagy a különbség, a legfelső jövedelmi ötöd egy főre jutó nettó háztartási jövedelme csaknem ötszöröse volt a legszegényebb ötödének. A polarizálódás szélsőségességét jelzi, hogy míg a második és harmadik, valamint a harmadik és negyedik jövedelmi ötöd egy főre eső átlagos nettó háztartási jövedelme között körülbelül harminc százalék a különbség, addig ugyanez az arány az első és második, valamint a negyedik és ötödik ötöd között csaknem 70 százalék.

A háztartások anyagi helyzetének értékelése alig változott az elmúlt időszakban. A háztartások 57 százaléka értékeli anyagi helyzetét közepesnek, 22 százalékuk rossznak, s további 4 százalékuk nagyon rossznak. Jónak 15 százalékuk vélte háztartása anyagi viszonyait. A háztartások összességében kicsivel közepes alattinak tartják anyagi helyzetüket, egy nullától százig terjedő skálára transzformálva a válaszokat 46 pontos átlagérték adódik, ez mindössze egy ponttal magasabb a harmadik negyedévi értéknél.

A lakosság relatív többsége, 36 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva. A válaszadók 37 százaléka érzi helyzetének enyhe romlását, további 16 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A családok felének anyagi helyzete saját megítélése szerint romlott. Akárcsak augusztusban, most is a megkérdezettek egytizede számolt be javulásról. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 35 pont adódik, ami gyakorlatilag megfelel a nyár végi értéknek.

A háztartások jövőbeli pénzügyi helyzetüket nem látják túl kedvezően, a harmadik negyedévi értékekhez képest azonban javult a helyzet. A vélekedések 100-fokú skálára transzformált átlaga jelenleg 28 pont, ami kedvezőbb az augusztusinál (24 pont). A családok túlnyomó többsége, bő hattizede tart attól, hogy háztartása pénzügyi helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint a jelenlegi, 32 százalékuk mérsékelt, 29 százalékuk jelentős visszaesésére számít. A háztartások egytizede bízik helyzete javulásában. Kétszer ennyien vannak azok, akik nem számítanak változásra.

Az ország jövőjére vonatkozó várakozások valamivel kevésbé pesszimisták, mint a harmadik negyedévben voltak. Akárcsak saját anyagi helyzetük megítélésében itt is enyhe pozitív változás figyelhető meg. A makrogazdasági viszonyok elmúlt évi változásának értékére ez alkalommal 25 pontos átlag adódik, ami gyakorlatilag megfelel az augusztusinak. A válaszadók héttizede úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 36 százalék kisebb, 33 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Kisebb javulást mindössze 6 százalékuk vél felfedezni az ország helyzetében. A kérdezettek 18 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó változás Magyarország gazdasági helyzetében. A makrogazdaság jövője tekintetében valamivel derűlátóbbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A családok mindössze 15 százaléka vár pozitív változásokat az ország gazdasági helyzetében. A gazdaság állapotának romlását összesen hattizednyien vélelmezik. A válaszadók bő egynegyede kisebb, 34 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést prognosztizál. A jelenlegi helyzet fennmaradására a válaszadók 16 százaléka számít. Az értékelések transzformált átlaga 29 pontnak adódik, ami 3 ponttal jobb a harmadik negyedévinél.

A válaszadók kétharmada növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését a háztartások mindössze 12 százaléka várja a következő évre. A megkérdezettek további 17 százaléka úgy véli, a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatásban. A véleményeket 100-fokú skálán összesítve 30 pontos átlag adódik, ez valamivel jobb, mint az augusztusi eredmény (28 pont).

Jelenleg a lakosság bő nyolctizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, a drágulás meg fogja haladni a 5,9 százalékot. Ezen belül 38 százalékuk az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 44 százalékuk kissé nagyobbra. A háztartások 11 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 4 százalék gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek, egy százalék azoknak az aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy évben. A jövő évi infláció mértékére vonatkozó véleményeket a szokásos 100-fokú skálára transzformálva átlagosan 20 pont adódik, ami lényegesen kedvezőbb az augusztusi 13 pontnál.