Suppan Gergely, a TakarékBank makroelemzője elmondta, nem túl jó az áremelkedés összetétele, amit alapvetően a forint gyengülése növelt áprilisban 3,4 százalékra. Hozzátette, az elemzők korábban nem is értették, hogy a magyar deviza gyengülése miért nem mutatkozik meg az inflációban, ám most úgy tűnik, némi késletetés után ez bekövetkezett. Hasonlóan látja Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője is, aki szerint az áprilisi adatban a vártnál erőteljesebben megjelenik a forint gyengülésének hatása. Úgy vélte, ez a hatás jóval nagyobb volt, mint amivel az elemzők kalkuláltak, s ezért is volt a konszenzusnál 0,4 százalékponttal rosszabb az adat. A tartós fogyasztási cikkek ára a deviza gyengülése miatt például 1,4 százalékkal emelkedett, s nőtt a szolgáltatások, például a repülőjegyek és a ruházati cikkek ára is.
Suppan Gergely szerint az inflációt ugyan a bázishoz képest csökkenő élelmiszeráraknak mérsékelniük kellett volna, ám ez nem történt meg, mivel a szolgáltatások ára is emelkedett 2008 áprilisához képest. Negatívan hatott a folyamatokra az is, hogy áprilisban több gyógyszer ára nőtt. Az üzemanyag árak éves összehasonlításban szintén jóval alacsonyabbak, mint tavaly ilyenkor voltak, ám a különbség áprilisban már kisebb volt, mint márciusban.
Nyáron hat százalék felett
Nyeste Orsolya elmondta, az áprilisi adat is mutatja, hogy a magyar gazdaság nyitott, s a szezonális hatások mellett a forint árfolyam is erőteljesen hat rá. Suppan Gergely szerint a júliusi áfa- és jövedéki adó emelés meglódítja az inflációt, 6 százalék fölé emeli, de a pénzromlás valószínűleg még így sem éri el a 7 százalékot. Az elemző szerint, ha minden emelést áthárítanának lakosságra, akkor az 4,1 százalékponttal növelné az inflációt, de szerinte ez, például a hatósági- és üzemanyag áraktól eltekintve nem valósul majd meg minden esetben. Így a kereskedelemben sem lesz teljes körű az áthárítás. Suppan Gergely úgy vélte, a decemberi éves infláció szintén 6 százalék körül alakul.
Nyeste Orsolya úgy vélte, az adóemelések hatásra sem nő jóval 5 százalék fölé az infláció júliusban, ám nem kizárt, hogy decemberben már 7 százalék körüli lesz az éves adat. Az elemző az idei éves átlagos áremelkedést 4,5-4,7 százalék közöttire várja.
Az OTP Bank MTI-hez eljuttatott elemzése szerint az áprilisi 3,4 százalékos inflációs adat arra utal, hogy az inflációs tehetetlenség megtörése hosszabb folyamat lesz, mint ahogy az korábban várható volt. Ez, kiegészülve az áfa és jövedéki adó a korábbi terveknél nagyobb mértékű emelésével illetve a hatósági árak korábban nem számított szinteltolódásával növeli annak kockázatát, hogy a jegybank jövőre elvéti 3 százalékos inflációs célját. Az OTP elemzői úgy látják, hogy a monetáris tanács döntéshozatalában az infláció alakulása a következő hónapokban ismét egyre hangsúlyosabb lesz. A bank által kiadott vélemény szerint a pénzpiaci turbulenciák még nem ültek el végleg, és a 2010-re várt infláció emelkedése is abba az irányba mutat, hogy a jegybank idén már nem tud hitelesen kamatot csökkenteni.
