Gyors reakció a hirtelen igényekre

A csúcsszezon küszöbén kritikus kérdés a reakcióidő. A MŰISZ adatai alapján az iskolaszövetkezetek a nyári szezonban akár 24 órán belül képesek nagyobb létszámot biztosítani. Nem úgy, mint tanév közben, amikor jellemzően néhány munkanapra van szükség, hogy jelentős számú diákot toborozhassanak. A gyorsaságot ugyanakkor befolyásolja a munkakör jellege, a helyszín és a kínált bérszint is.

A szervezet arra is felhívja a munkáltatók figyelmét, hogy felmérésük szerint a nappali tagozatos hallgatók körében kiemelkedő a munkavállalási hajlandóság, hiszen a megkérdezettek 65,1 százaléka jelenleg is dolgozik valamilyen formában. A munkakeresési preferenciákat tekintve a válaszadók többsége, 71,4 százaléka a rugalmas időbeosztást tartja a legfontosabb szempontnak, amelyet szorosan követ a magas órabér igénye 67,1 százalékkal. A hallgatók 44,3 százaléka már rendelkezik tapasztalattal az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavállalás terültén. Az adminisztratív és irodai munkák a legnépszerűbbek, a hallgatók 75,7 százaléka szívesen dolgozna ezen a területen.

Az iskolaszövetkezeti forma Magyarországon már több mint 30 éves múltra tekint vissza. Bár a cégek többsége pontosan ismeri a szövetkezeti diákmunka rendszerét, az információhiány vagy az óvatosság még gátat szabhat az együttműködésnek.

Tévhitek és a valóság az iskolaszövetkezeti munkavállalásról

Sok diákban élnek téves elképzelések az iskolaszövetkezetek szerepéről, pedig a legtöbb munkakörülményt érintő kérdésben – mint a bérek meghatározása, a cafeteria, az utazási támogatás vagy a munkaeszközök minősége – valójában a partnercégek döntenek. Fontos tisztázni, hogy a szövetkezetek nem vonnak el a diákok béréből: a megajánlott összeget a tanulók teljes egészében megkapják, a cégek által fizetett plusz költség pedig az adminisztrációs és hirdetési feladatokat fedezi.