2006. január elsején a törvényi szabályozás jelentősen szigorodik a munkaügy területén, ám aki betartja a szabályokat, kaphat állami támogatást. Aki nem, az emelkedő munkaügyi bírsággal számolhat.
Minimálbér/bérminimum
A minimálbér havi összege 62. 500 forintra, 2007. január 1-jétől 65.500 forintra, 2008. január 1-jétől pedig 69.000 forintra emelkedik.
A legalább középfokú képesítéssel betölthető munkakörökben úgynevezett bérminimumokat állapítottak meg, amelyek a munkavállaló szakmai gyakorlatával indexálják a minimálbért:- 2006. július 1-jétől 0-2 éves, a munkavállaló által betöltött munkakörben eltöltött gyakorlati idő esetén 105%, legalább két év gyakorlati idő esetén 110%
- 2007. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 110%, legalább két év gyakorlati idő esetén 115%
- 2008. január 1-jétől 0-2 éves gyakorlati idő esetén 120%, legalább két év gyakorlati idő esetén 125%.
Kedvezmények a vállalkozásoknak
Egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a 250 fő alatti vállalkozás és non-profit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz.
A minimálbér 130 százalékáig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, aki vállalja a munkavállalók egy éves továbbfoglalkoztatását.
Bírságok, viszonyok
#page#
Bírságok, viszonyok
Jelentősen emelkedik a munkaügyi bírság maximuma: legalább 30 ezer forinttól 20 millióra (a korábbi hatmillió helyett) emelkedik a büntetés, ha a vállalkozást jogsértésen érnek a hatóságok. Ráadásul a bírság összegét több szempont alapján differenciálja a törvény: a több munkavállalót érintő, ismételten bekövetkező, több jogsértést elkövető munkáltató jelentősen több bírságra számíthat. Nagyobb cég nagyobb bírságra számíthat, aki pedig nem tartja be a szabályokat, azaz nincsenek "rendezett minkaügyi viszonyai" (értsd pl. nem alkalmaz feketén senkit), az nem számíthat állami támogatás(ok)ra.
Közterhek érdekében
Az új szabályok szerint a cél, hogy a munkaerő-kölcsönzés ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól. Ezért bezárulnak a kiskapuk. Ezentúl a törvény gátat szab annak a gyakori visszaélésnek, hogy a munkáltató másik céget hoz létre csak azért, hogy saját munkavállalóit az foglalkoztassa a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó szabályok szerint, s e feltételekkel az eredeti munkáltató számára a dolgozókat visszakölcsönözze. A törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve, ha a két munkáltató egymással tulajdonosi kapcsolatban áll. A kölcsönbeadó által feketén foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzésének megelőzése érdekében a törvény előírja, hogy a kölcsönbeadó köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig igazolni a kölcsönzést (bejelenteni az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba). Az igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére pedig át kell adnia. Ha nem kötöttek munkaszerződést, illetve a megkötött munkaszerződés nem felel meg a kölcsönzésre vonatkozó szabályoknak, akkor a munkaviszonyt - a munkaviszony létesítésének időpontjától - a kölcsönvevővel közvetlenül létrejöttnek kell tekinteni. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése érdekében a törvény kimondja, hogy ha a kölcsönzött munkavállaló legalább 6 hónapig dolgozott a kölcsönbevevőnél, akkor ettől kezdve az ugyanazon munkakört ellátó munkavállalókkal azonos személyi alapbérre (műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó díjazásra, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra) jogosult.
