A károk közel 90 százalékát a viharos szél okozta az épületekben – főleg tetőzetekben, redőnyökben, napelemben, illetve a kerti bútorokban, de a növényzetekben is kárt tett. Ezt követték kb. 5-6 százalékkal a villámcsapás másodlagos hatása miatt a műszaki és elektronikai berendezésekben keletkezett károk. A jégverés és felhőszakadás a júliusi viharban arányaiban kevesebb kárért volt felelős.
Összefogás a kárrendezésen
A kárrendezés az egyik legfontosabb tényező egy biztosító megítélésében. Bár egy havária helyzetre nem lehet folyamatszinten felkészülni, de a magas fokú digitalizálás, automatizálás ilyen helyzetekben is megalapozhatja a gyors szolgáltatást.
„A Generali Biztosítónál a lakossági károk megközelítőleg 80 százalékát már sikerült lezárni, ami a kiváló folyamatok mellett a kollégák elkötelezett munkájának volt köszönhető” – mondja Sárkány Zoltán, a Generali kárrendezési vezetője. „A kárrendezési terület mindent megtett annak érdekében, hogy az átfutási időt a tőlünk telhető módon minimalizáljuk. Ügyfeleink közel 85 százaléka az online bejelentési csatornákat vette igénybe; az automatikus vezénylésünknek köszönhetően így pillanatok alatt a megfelelő kárrendezési egységeknél voltak a bejelentések, megkezdődhetett a kárrendezés. Emellett az egyéb csatornákon érkező bejelentéseket is nagyobb időveszteség nélkül kezelték a kollégák. A kárrendezési területen belüli átcsoportosítások, az értékesítő kollégák bevonása a kárfelmérésbe, a gyorsított eljárás keretében rendezett károk mind segítettek abban, hogy rövid időn belül lezárhassuk a kárbejelentések nagy részét” – tette hozzá Sárkány Zoltán.
