2005-2006. telére a magyarországi földgázfogyasztás elérheti a napi 96 millió köbméteres felhasználást. Ez a határszám azért jelentős, mert a hazai rendszernek ennyi a névleges kapacitása – áll a Magyar Energia Hivatal tanulmányában. A testület szerint ezért elengedhetetlen a rendszer gyors, és nagyarányú fejlesztése. A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a közelmúltban, egy igen hideg napon a rendszer terheltsége már elérte volna a 97 százalékos kihasználtságot. Csak úgy tudták 90 százalékon tartani a szintet, hogy „kiléptettek” egyes üzemeket a rendszerből.

Már ez is kritikus, hiszen a földgáz részesedése az alapenergia-hordozókon belül 42 százalékra tehető. A 90 százalékos leterheltség egyébként azt jelentette, hogy az említett napon 86 millió tonna volt a földgáz-igény, míg a névleges csúcskapacitás 96,2 millió köbméterre tehető. A jelentősen megnövekedett igény oka, hogy a földgáz egyre nagyobb szerepet kap a villamos-energia termelésében. 2003-ra az így nyert energia részaránya elérte a 35,1 százalékot. 1995-ben ugyanez a mutató még csak 14,8 százalék volt.

Ezzel egy időben természetesen nőtt a gázmotorok száma is. Ezek együttes kapacitása közel 300 megawatt. 2001-ig újabb 700 megawattnyi földgázra alapozott kapacitás kiépítésre kerülhet sor. Ennek megfelelően a villamosipar gázigénye 2001-re 50,2 százalékkal haladja majd meg a 2002-es szintet. A földgáz fűtési célú felhasználásában is nagy eltérés van, szezononként. A leghidegebb hónap földgáz felhasználása éppen hatszorosa a legmelegebb hónapban felmerülő igényeknek. Ezt a jelentős különbözetet szintén a meglévő rendszernek kell tudnia kezelni.

A tanulmány szerint az összes földgázfelhasználás 2005-re eléri a 13,8-15,2 milliárd köbmétert. 2015-ig ez az igény tovább nő. A prognózisok szerint akkora az igény 16,6-18,4 milliárd tonna körül alakulhat. A napi csúcsigény pedig már 2005-ben megközelíti a jelenlegi névleges kapacitást, 201-2015-re pedig jócskán meghaladja azt. A becslések szerint jövőre – csúcsidőszakban – 85,1-95,7 milló köbméter közötti földgázra lesz szükség. 2015-ben pedig a napi igény már 101,2-114 millió köbméter között alakulhat.

A hivatal tanulmánya arra is rámutat, hogy a földgáz legnagyobb része a beregdaróci vezetéken érkezik az országba. Ugyanakkor a napi 42 millió köbméteres névleges kapacitású vezetéken érkező gáz egy része csak átutazik az országon. A másik érkeztetési pont (a baumgartneri) napi névleges kapacitása csak 12 millió tonna. Ráadásul az innen érkező gáz a tranzitköltségek miatt drágább.

A fenti adatok alapján az energiahivatal a tárolókapacitások jelentős bővítését szorgalmazza. A hazai tározók ugyanis legfeljebb napi 44,4 millió köbméternyi igényt képesek kielégíteni. A tárolási kapacitás viszont csupán napi 24,5 millió köbméter. Ráadásul raktározásra csak a már kimerült telepeket lehet felhasználni. 2005. őszére a tervek szerint a MOL átadhat egy újabb 3 millió köbméternyi kapacitással rendelkező tárolót.