Nem sikerült tavalyi – egyébként elég alacsony – csúcspontjára jutnia februárban a GKI-Erste konjunktúra-index értékének. Januárban a négy hónapon át tartó, egyenként kis, esetenként apró lépésekkel történő emelkedés révén már sikerült ezt megközelítenie, de ez a javulás februárban megállt. A felmérés szerint a fogyasztói várakozások ugyan most is tovább emelkedtek, az üzletiek viszont kissé romlottak.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Az üzleti szférán belül az ipari és kereskedelmi várakozások rosszabbak lettek, a szolgáltató cégeké nem változott, az építőipariak viszont sokat javultak, Az ipari bizalmi index értéke megfelel az elmúlt hónapok meglehetősen alacsony átlagának. A februári csökkenés főként a termelési kilátások borúsabbá válása miatt történt, de kissé rosszabb lett a saját termelésű készletek megítélése is. Az elmúlt időszaki termelésről és a rendelésállományokról alkotott vélemény valamelyest javult, de az exportrendeléseké kissé romlott. Az építőipari bizalmi index értéke – a januári kisebb emelkedés után – februárban erőteljesen növekedett.
Két éve nem voltak ilyen kevéssé pesszimisták az építőipari cégek, de így is messze ez a legrosszabb hangulatú ágazat. Februárban az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is jelentősen javult az előző hónaphoz képest. A kereskedelemben a januári jelentős emelkedést követően csökkent a bizalmi index értéke. Az eladási pozíció megítélése javult, a készletszinté és a várható rendeléseké viszont romlott. A szolgáltató cégeknél az üzletmenet és a várható forgalom megítélése kissé jobb lett.
Még kevesebbre elég a fizetésünk
A bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit tavaly decemberben. A tavalyi, átlagosan 5,7 százalékos inflációt figyelembe véve, a reálbérek 3,7 százalékkal olvadtak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt. A vállalkozásoknál az átlagadat 233 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottaknál 214 900, a közfoglalkoztatottaknál 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január–decemberit.
A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé gyengült, az építőiparban viszont jelentősen, a kereskedelemben valamelyest erősödött. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben visszafogottabb lett. Az építőiparban viszont jelentősen csökkent az árcsökkentést valószínűsítők aránya, noha az még így is meghaladja az áremeléssel kalkulálókét. A szolgáltató szférában erősödött az áremelési szándék. A lakosság inflációs várakozása enyhült. A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban és az építőiparban látványosan kedvezőbb lett, az előbbieknél javulásra számítók aránya csaknem elérte a romlást valószínűsítőkét. Az építőiparban továbbra is nagyon nagy a különbség. A kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott a makrogazdasági perspektíváról alkotott vélemény. A fogyasztók gazdasági helyzetről alkotott véleménye javult.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban a januári jelentős emelkedést követően lassuló ütemben, de tovább nőtt. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét jobbnak, várható megtakarítási képességét viszont romlónak látja.
Mély gödörben a magyar gazdaság
A vártnál is gyengébben teljesített a magyar gazdaság az elmúlt időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közölt adatsorai szerint: a GDP a IV. negyedévben 2,7 százalékkal zsugorodott, az ipari termelés decemberben 7,6 százalékkal szakadt. Az infláció ugyanakkor jócskán, éves összevetésben 3,7 százalékra lassult. A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2012 negyedik negyedévében éves összevetésben 2,7, az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a korlátozott adatbázisra épülő előzetes adatok szerint. A gazdaság teljesítménye a tavalyi esztendő egészében 1,7 százalékkal volt kisebb, mint 2011-ben.
