Bokros Lajos és a műsorvezető a kereskedelmi csatorna műsorában arra keresett választ, létezhetne-e a Széchenyi-terv a Bokros-csomag nélkül.
A műsorba meghívták Varga Mihály pénzügyminisztert és Matolcsy György gazdasági minisztert is, azonban mindkét kormánytag teendőire hivatkozva lemondta a részvételt.
Bokros Lajos Magyarország gazdasági fejlődéséről kifejtette: az 1995-96-ban végrehajtott stabilizációs program alapozta meg az ország mai napig tartó, nagyjából egyensúlyőrző gazdasági növekedését. Ezt megítélése szerint már nyugati egyetemi tankönyvek, nyugati újságcikkek százai állítják. A csomagnak szerinte történelmi jelentősége volt abból a szempontból, hogy először volt képes egy kis közép-európai ország pénzügyi stabilitást úgy végrehajtani, hogy az nem döntötte recesszióba a gazdaságot.
A volt pénzügyminiszter a mostani gazdaságpolitika tekintetében felvetette azt, hogy az államháztartási reformot nagy erővel tovább kellene folytatni.
- Ahelyett, hogy a nyugdíjreform megállításáról vagy visszafordításáról beszélnénk, el kellene mélyíteni azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok saját maguk is gondoskodhassanak öregkorukról - hangsúlyozta a műsorban Bokros Lajos. A világbanki igazgató szerint a második pillérbe, azaz a magán-nyugdíjpénztárakba való befizetéseket nem csökkenteni, hanem növelni kellene, például a nyugdíjjárulék a fele mehetne az állami nyugdíjrendszerbe, a másik fele pedig a magán-nyugdíjpénztárak rendszerébe.
Bokros Lajos felvetette: az egészségügy reformja tekintetében alig történt előrelépés. Megítélése szerint itt nem a privatizáció a kulcskérdés, hanem az, hogy az akár állami, akár önkormányzati, egyházi, alapítványi vagy magánkézben lévő egészségügyi, gyógyító intézményeket hogyan finanszírozzák, hogyan próbálják versenyre, minőségi szolgáltatásokra kényszeríteni. Ráadásul mindezt úgy kellene megvalósítani, hogy egyszersmind a szegényeknek is egyenlő eséllyel jussanak magas szintű egészségügyi szolgáltatáshoz.
A Világbank igazgatója úgy ítélte meg, hogy az oktatás területén inkább visszalépés történt az elmúlt években. Véleménye szerint a felsőoktatás extenzív bővítése nemhogy hasznos, de kifejezetten káros, az oktatás színvonala hanyatlik.
Bokros Lajos a felsőoktatásban a munkaerőpiac igényei alapján kellene keretszámokat megállapítani. - A társadalom erőinek rendkívül pazarló felhasználása, ha úgy kerülnek ki diplomások a képzésből, hogy esetleg a munkanélküliek tartalékseregét növelik - vélekedett.
Bokros Lajos szerint nyilvánvaló, hogy hatékonysági szempontból is értékelni kell a felsőoktatási képzés szükségességét, azt, hogy a munkaerőpiac mennyire és hol igényel a diplomás szakembereket.
A műsorban a Horn-kormány volt pénzügyminisztere védelmébe vette az általa bevezetett felsőoktatási tandíjat. Megítélése szerint ugyanis a társadalmi igazságosság alapján a diplomásoknak maguknak is hozzá kellene járulniuk oktatásukhoz, mert az egyetemekről, főiskolákról kikerülve jóval kedvezőbb jövedelmi helyzetbe kerülnek majd, mint a velük egykorú, de nem diplomás társaik.
Bokros Lajos szerint most is érvényesül a tandíj rendszere, csak nem is így hívják: azt vizsgadíj, beiratkozási díj, nyelvvizsgadíj címén fizetik be a felsőoktatási hallgatók. (Forrás: MTI)