A kormányfő a vitában azzal vádolta meg a radikális baloldalt, hogy „a zsigeri háborút választotta” az ország számára, és azt akarja, hogy „a konfrontáció legyen a törvény”.

„Az előttünk álló választás az ország súlyos helyzetében az állandó belső konfrontáció és a párbeszéd, a mérlegelés, a kompromisszum és a tárgyalás útjának megtalálása között áll annak érdekében, hogy a dolgok előrehaladhassanak” – mondta a kormányfő, közvetlenül a bizalmatlansági indítvány tárgyalása előtt.

Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország országos koordinátora a bizalmatlansági indítványt beterjesztő beszédében François Bayrou „szerencsétlen kormányának” és Emmanuel Macron államfőnek a bukását jósolta.

Az új kormány számára mostantól a legnagyobb kihívás a 2025-ös költségvetés elfogadása lesz, az ellenzék és a pénzpiacok nyomása mellett. A kormány 2025-ben a GDP 5,4 százalékának megfelelő államháztartási hiányt céloz meg, szemben a 2024-es 6,1 százalékkal. Az Európai Unióban Franciaország a legrosszabban teljesítő tagországok közé tartozik, messze elmaradva az uniós szabályok által engedélyezett 3 százalékos felső határtól.

Bayrou a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben kezdődött elnöksége alatt, és a negyedik azóta, hogy Macront 2022-ben újraválasztották.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben. (MTI)