A 2005-ös év folyamán az európai piac a hosszúra nyúlt átrendeződési időszakot követően ismét erőre kapott. A tőzsdén jegyzett cégek árbevételei az előző év 5 százalékos csökkenésével szemben 2005-ben 17 százalékkal nőttek. A finanszírozás terén a 2000-es "genomikai buborékot" leszámítva 2005 minden eddiginél jobb év volt az európai biotech szektor számára, hiszen az európai biotechnológiai vállalatoknak összesen 3,2 milliárd euró tőkét sikerült előteremteniük. Most először az európai biotech szektor az amerikai piacnál több tőkét vont be elsődleges nyilvános részvény-kibocsátások (IPO) révén: az európai tőzsdei bevezetések száma a 2004. évi 8-ról 23-ra emelkedett, a részvénykibocsátásból származó összes bevétel pedig a 2004-es 291 millió euróhoz képest 2005-ben elérte az 560 millió eurót. "A kétszámjegyű árbevétel-növekedést és minden idők második legjobb pénzügyi évét felmutató európai piac évek óta nem teljesített ilyen jól. Bár Európában tovább tartott a talpra állás, mint az USA-ban, a 2005-ös siker előnyeire építve, folyamatos odafigyeléssel biztosítható a fenntartható növekedés, valamint létrehozható egy nyereséges iparág az elkövetkező években." - mondta Czakó Borbála az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója.
Kelet-Európában a biotechnológia ipar erőteljes ütemben bővül, fejlődése rendkívül ígéretes. A nyugat-európai országokkal összehasonlítva Magyarországon ez a terület még kezdeti időszakban van, de magában hordozza a lehetőségét annak, hogy az ország növekedésének egyik fontos hajtóerejévé váljon.
Mivel az új gyógyszerek piacra való bevezetése igen költséges és időigényes, a verseny pedig erős, befektetők és befektetések nélkül nem juthat messzire az iparág. Ám mostanra a befektetők megújult bizalmának köszönhetően Magyarországon magasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi befektetések szintje, mint bármely más kelet-európai országban. A magyar kormány álláspontja szerint a biotechnológia az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, így annak haladását és fejlődését állami programokkal segíti. A kutatás és fejlesztési terület jelentős, évente 150 millió euró állami támogatásban részesül. A Magyar Biotechnológiai Szövetség megalakulásával az EU új tagállamai körében az ágazat első nemzeti szövetsége lett. Célja a biotech szektor fellendítése a szabályozó környezet, valamint a finanszírozási keretek javításán és fejlesztésén keresztül.
Az állami támogatás mellett a növekedés egy másik fontos forrása a kockázati tőke, melynek hiánya Magyarországon a biotechnológiai ipar fellendülésének egyik legfőbb akadálya. "A tendencia azt mutatja, hogy manapság a befektetők inkább az alacsonyabb kockázatú és gyorsabb megtérülést hozó befektetésekre összpontosítanak." - jegyezte meg Czakó Borbála. "Mivel az iparág és a hozzá kapcsolódó fejlesztések igen költséges és időigényes vállalkozások, éppen a kockázati tőke befektetések jelenthetnék azt az eszközt, amelynek révén biztosítható lenne a pénzügyi támogatás, a feltörekvő biotechnológiai vállalatok és a tudományos ismeretek találkozása."
Magyarország magasan képzett munkaerőt és hagyományosan kiváló kutatói szakértelmet kínál. A Financial Times 2001-ben ranglistát állított azokról az országokról, amelyeknek a tudásalapú iparágakban a legjobb kilátásai vannak a sikerre. Magyarország a hatodik helyre került, megelőzve olyan országokat, mint Nagy-Britannia vagy Németország. A régió két nagy múltú tudományegyetemének, a pécsi és a kaposvári egyetemnek köszönhetően az iparágon belüli munkaerő utánpótlás hazánkban továbbra sem jelent problémát.
"A biotechnológia területén Magyarország a nélkülözhetetlen knowhow-val és a régióban folyó kiemelkedő kutatásokkal gazdagítja az Európai Uniót." - mondta Czakó Borbála. "Ez a bővülő és fejlődő iparág a magyar gazdaság motorjává válhat, ha kiaknázzuk a vállalkozó szellemű tudósok elképzeléseit, ötvözve azokat a laboratóriumokban történő fejlesztésekkel, az élen járó ötletekkel, valamint a piac nyújtotta lehetőségekkel."
