Az alapkamat 3 százalékos megemelése előttről származik az értékelés: a nagyvállalati kör féléves rövidtávú gazdasági várakozásait novemberben mérsékelt optimizmus és kivárás jellemzi. A korábbi hónapokhoz viszonyítva a cégek többsége mind saját, mind az ország lehetőségeinek megítélésében a stabilitás fennmaradását prognosztizálja. Az Ecostat „TOP-100 konjunktúra index” értéke 50 százalék, megegyezik az év első hónapjában mért értékkel és az elmúlt tizenkét hónap átlagával.Az Ecostat-elemzés megállapítja: hazánkban működő multinacionális vállalatok fél éves gazdasági várakozásait összegző mutatók tendenciája a két éve lassuló gazdasági környezetben szerényen csökkenő. Bár az index egy százalékponttal alacsonyabb a korábbinál, a legfrissebb üzleti előrejelzések szerint, a nagyvállalatok nagyobb optimizmussal tekintenek gazdasági lehetőségeikre, mint a július-szeptemberi hónapokban. Az esztendő utolsó negyedévében a TOP-100 vállalati kör az ország konjunkturális lehetőségeit és feltételeit a világgazdasági élénkülés beindulása miatt kedvezőbbnek értékeli. A globális növekedés kilátásai az USA gazdaságának dinamizálódásával számottevően javultak. Kedvező, hogy a negyedévente emelkedő növekedési ütemben a hadászati kiadások húzó szerepét mostanra a lakossági fogyasztás, az export és a beruházás vette át. A magyar gazdaság számára kiemelt fontosságú euró-övezet ez évi teljesítményében a tengeren túli élénkülés hatása nem érződik. A térség jövő évi kilábalásának realitását vetíti előre az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek rég nem tapasztalt javulása. A földrajzi közelség és tradicionális kötődés miatt hazánk számára kiemelt fontosságú kelet-közép-európai régió 2003. évi teljesítménynövekedése lényegesen gyorsabb a fejlett országokénál. A csatlakozás előtt álló országok világátlagot meghaladó ütemű fejlődése az előzetes várakozások szerint a következő években is fennmarad. A korábbinál biztatóbb külgazdasági viszonyok mellett a magyar gazdaság fél éves növekedési kilátásai javulnak. Az Ecostat felmérése szerint 2003-ban várható 2,8 százalék körüli GDP növekedés jövőre az exportlehetőségek javulása és a beruházások élénkülése mellett elérheti a 3,3 százalékot.

A nagyvállalati kör féléves rövidtávú gazdasági várakozásait novemberben mérsékelt optimizmus és kivárás jellemzi. A korábbi hónapokhoz viszonyítva a cégek többsége mind saját, mind az ország lehetőségeinek megítélésében a stabilitás fennmaradását prognosztizálja. Az októberinél visszafogottabb előrejelzésekben a kedvezőtlen egyensúlyi helyzet, a növekvő külföldi eladósodás és gyorsuló infláció játszik szerepet.

Novemberben a TOP-100 nagyvállalati kör hazánk rövidtávú gazdasági kilátásait lényegében azonosan ítéli meg mint az előző hónapokban. A korábban javulásban bizakodó cégek kevesebb mint egyharmada a jelenlegi helyzet fennmaradását feltételezők köréhez csatlakozott (41%). A romló feltételekkel számoló vállalatok aránya nem változott (31%). A nagyvállalatok 61%-a saját teljesítménye előrejelzésekor szinten maradást feltételez. A javulásban bizakodó cégek aránya 11; a rosszabbodástól tartó cégek aránya 4 százalékponttal csökkent az októberihez viszonyítva. A termelésnövelés lehetőségének megítélése megfelel a korábbi várakozásoknak. A nagyvállalatok több mint fele, 53 százaléka tevékenysége bővülésével, minden második cég 5 százalék alatti fejlődéssel számol. A következő hat hónapban a nagyvállalatok 75 százaléka saját előállítású készletei szinten tartását tervezi. Készletnövekedést a cégek 14; készletcsökkenést az októberi 21 százalékkal szemben 11 százalék feltételez. Az alapanyagok és félkész termékek készletszintje a vállalatok növekvő aránya, 65 százaléka szerint fél éven belül stabil marad. Készletei kismértékű emelését 26; csökkentését 9 százalékuk tervezi.

Magyarországon a növekedés gyorsulása a partner országok felvevő piacainak bővülésétől függ. 2003 második félévében az ipari és építőipari termelés bővülése megkezdődött, az import növekedését az export lassú javulása kíséri. Mérséklődik az államháztartási hiány növekedése, javul a versenyképesség. A gazdasági feszültségek fennmaradása ugyanakkor szükségessé teszi a kiigazítás jövő évi folytatását, a takarékossági szempontok napirenden tartását. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülésében a cégek 28 százaléka, szinten maradásában 47 százaléka bizakodik. A lakossági jövedelmek jövő évi visszafogása miatt a belföldi piac szűkülését feltételezi minden negyedik vállalkozás. A külföldi kereslet megítélésében élénkülés várható a jövő év első felében a cégek 26 százaléka szerint, csökkenő kereslettől mindössze 3 százalékuk tart. A belföldi értékesítés rövidtávú előrejelzéseinek hónaponként tapasztalható ingadozása a cégek nagyfokú bizonytalanságára utal. Feltételezhetően a beruházások bővülésével összefüggésben, javuló hazai értékesítési lehetőségeket vár a cégek egynegyede, változatlant a fele. A külföldi értékesítés döntően jövő év első felére vonatkozó, a tényleges rendelésállomány adatoktól elszakadó előrejelzése szerint a cégek csökkenő hányada, 17 százalékuk számol exportpiacai kiszélesedésével. Kedvező, hogy a pesszimista várakozások köre (10%) alacsonyabb az októberinél. A hazai munkaerőpiacon kiegyensúlyozott feltételek fennmaradásával számol a cégek 69 százaléka, javulást jelez 28 százalékuk. Fél éven belül stabil pénzügyi helyzet kialakulásában bizakodik a cégek 61 százaléka. Erősödő likviditást a korábbinál (25%) szűkebb kör, 14 százalék remél. Kismértékben romlott október óta a gazdasági környezet vállalati megítélése. A TOP-100 kör kevesebb mint fele, 47 százaléka a bizonytalanság fokozódását valószínűsíti.

A nagyvállalatok körében a fejlesztési szándék tendenciája mintegy két évig javult. Novemberben az index 10 százalékponttal visszaesett. A bizalmi index csökkenése ellenére a beruházások konkrét beindítására utaló hitel- és import adatok a vállalkozói szféra élénkülő felhalmozási tevékenységéről szólnak. Az év első felében szembetűnő volt, hogy a fejlesztési szándékok magas mutatója meglehetősen messze került a konkrét, számszaki adatokkal alátámasztott fejlesztési döntésektől. Jelenleg a beruházási elkötelezettséget jelző cégek köre másfél éves mélypontjára, 47 százalékra esett, amit megítélésünk szerint sem a külső, sem a belső gazdasági folyamatok változása nem indokolt. A nagyvállalatok kapacitás előrejelzése megegyezik az októberi prognózissal. E szerint 60 százalékuk megfelelő, 40 százalékuk kismértékű felesleges kapacitásállománnyal számol a következő félévre.

Az idén szeptemberében az inflációs ráta alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál, októberben hosszú idő óta először az árindex 0,2 százalékponttal meghaladta a korábbit, 4,9 százalékra növekedett. Az áremelkedés hátterében a háztartási energia, az élelmiszerek és ruházati cikkek drágulása áll. Az év utolsó hónapjaiban és a jövő év első félévében az infláció további növekedése feltételezhető. Ebben komoly szerepet játszik az áfa kulcsok változása és egy-két hatósági áras termék, illetve szolgáltatás drágulása. A TOP-100 előrejelzése szerint 2003-ban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 5,3 százalék lesz. (Az előrejelzés közelített a szakértői 4,9 százalékos várakozáshoz.) Az októberi tényadatok ismeretében a decemberi pénzromlás mértékét felfelé korrigálták a vállalatok. Az eddig 5 százalék feletti előrejelzésekkel szemben novemberben 6,1 százalékos pénzromlást valószínűsítenek az utolsó hónapra. Az infláció gyorsulásával erősödik a nagyvállalati kör értékesítési áremelési törekvése. A termelő árak átlagos emelését a korábbi 3,7 százalékkal szemben a cégek 3,9 százalékban jelezték.

Az Ecostat 2003 novemberi kis- és középvállalati konjunktúra-index értéke 46,6 százalék, egy százalékkal kedvezőbb az előző havinál. A kis- és középvállalatok üzleti bizalmi trendje az augusztusi mélypont után emelkedő, a mutató negyed év alatt kevesebb mint négy százalékkal javult. A kis- és középvállalati szektor szolid optimizmusában az ország mérsékelten javuló konjunkturális kilátásai játszanak szerepet. Az USA és az ázsiai térség gazdasági eredményeinek köszönhetően beindult globális fellendülés jövőre várhatóan Európa meghatározó gazdaságaira, s ezen keresztül Magyarországra is élénkítő hatást fog gyakorolni. Az élénkülő külgazdasági környezetben a növekedésben ismét meghatározó szerepet nyer az export bővülése és a beruházás.