Ez a dinamika nem ismeretlen a magyar ingatlanpiacon: a 2015-ben bevezetett CSOK és az új lakásokra vonatkozó, 5 százalékos áfa szintén hasonló keresletnövekedést és árrobbanást hozott. Akkor évi 10–20 százalékos átlagos áremelkedést mértek, amely több évig kitartott. A mostani helyzet azonban gyorsabb ütemet mutat: Budapesten a garzonok és a 40–80 négyzetméteres lakások iránt nőtt meg leginkább a kereslet, bizonyos kerületekben akár 65 százalékkal.

A piac hosszú távú stabilizálódása azonban a szakértők szerint nem várható azonnal. „Bár az építkezések elindulhatnak és sok új ingatlan kerülhet a piacra, ez valószínűleg csak 2028–2029 körül fogja érdemben befolyásolni az árakat. Addigra azonban az Otthon Start program esetleg már le is zárulhat, így aki most akar élni a lehetőséggel, annak nincs ideje kivárni a piaci korrekciót” – emelte ki Csongrádi.

Jogosultsági feltételek és adminisztráció: könnyítés és kihívás egyszerre

Az Otthon Start vonzerejét az is növeli, hogy a korábbi támogatásokhoz képest rugalmasabb feltételekkel indul. Nem szükséges házasságot kötni, és nincs gyermekvállalási kötelezettség sem. A jogosultságnál az számít, hogy az igénylő – vagy házastársa, élettársa – az elmúlt tíz évben ne rendelkezzen 50 százaléknál nagyobb lakástulajdonnal. A TB-jogviszony legalább két év, amelybe bizonyos tanulmányi időszakok is beleszámíthatók, a köztartozás-mentesség és az erkölcsi bizonyítvány pedig szintén alapfeltétel.

Az ingatlanra vonatkozó előírások között szerepel, hogy a lakás vételára nem haladhatja meg a 100 millió forintot, családi ház esetében pedig a 150 milliót, és az ár négyzetméterenként legfeljebb 1,5 millió forint lehet. Az 5 éves elidegenítési tilalom ugyanakkor lehetővé teszi a bérbeadást, ami sok fiatalnak vonzó opció.