GDP, Iparágak
Az I. negyedévben a magyar gazdaság 4,5 százalékkal, az EU átlagánál bő 2 százalékponttal gyorsabban fejlődött. A leggyorsabban az ipari termelés bővült, 13 százalékkal. A belföldi értékesítés továbbra is gyorsan (7,5 százalékkal) nő, a meghatározó azonban a kivitel 18 százalékos emelkedése. Mindkét oldalon meghatározó a gépipar szerepe, de a vegyipar és - több éves visszaesés után - az élelmiszeripar termelése is érzékelhetően emelkedett. Az építőipar a februári megtorpanás után márciusban ismét szárnyalt. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyi I. negyedévhez képest gyorsult, noha a húsvét idén áprilisra esett. A külkereskedelmi forgalom is tovább gyorsult, az import dinamikája azonban már meghaladja a kivitelét. Ebben a magas energiaárak és a gyengébb forint mellett a márciusban elszámolt vadászrepülőgép-beszerzésnek van szerepe.
Bérek
Az idei első három hónapban a bruttó keresetek 7,3 százalékkal emelkedtek. A versenyszektorban 9,1 százalékos a növekedés, bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5 százalékos emelésében állapodtak meg. A költségvetési szférában 5 százalék volt a bérnövekedés. A minimálbér közel 10 százalékkal lett magasabb. Az első három hónapban a reálkeresetek 5,7 százalékkal - a versenyszektorban 6,5 százalékkal, a költségvetésiben 4 százalékkal - bővültek. Az év egészében is - a költségvetési konszolidáció ellenére - 4 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés várható. A munkanélküliség csaknem kétéves, folyamatos emelkedés után márciusban csökkenni kezdett. Ez főleg az ár- és belvízvédelemmel is összefüggő közmunkák hatása; a munkanélküliség így is magasabb az egy évvel korábbinál.
Államháztartás
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű deficitje az eső négy hónapban az éves előirányzat közel 60 százaléka volt. A kiigazító lépések hatására ősztől már várhatóan nem nő a hiány. Decemberhez képest 1 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent a márciusi és az áprilisi infláció. A félév végére az áremelkedés üteme várhatóan 2 százalékra csökken, viszont a II. félévben a költségvetési egyensúly javításával összefüggésben ismét emelkedni fog (például lakossági gáz árának, a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelésének következtében), s az év végére meghaladja a 3,5 százalékot. Ennek ellenére - a nemzetközi pénzvilág növekvő bizalma következtében - a forint erősödése, majd a jegybanki alapkamat csökkenése valószínű.
