A gépjármű zálogjogi nyilvántartás szabályozásának ésszerűsítéséről és az ehhez szükséges törvénymódosítási javaslatok őszi kormány és parlamenti beterjesztéséről állapodott meg a Magyar Lízingszövetség, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az Országos Közjegyzői Kamara. A gépjármű finanszírozás legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a hitellel finanszírozott gépjármű nem szolgál megfelelő biztosítékul, ha az adós magánszemély, vagy cég ellen végrehajtási, vagy felszámolási eljárás indul.
Éppen ezért a Lízingszövetség már két évvel ezelőtt kezdeményezte a gépjárműre bejegyezhető ingó zálogjog finanszírozó társaságokat érintő reformját, amelyhez időközben a Bankszövetség és a Közjegyzői Kamara is csatlakozott. Hosszas egyeztetéseket követően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium most azt az ígéretet tette, hogy - törvény- vagy rendelet-módosítással - a módosító javaslat az őszi ülésszakban a parlament elé kerülhet, és 2009. január 1-én hatályba léphet a kívánt szabályozás. (A kis- és középvállalkozások finanszírozásában az eszközlízing aránya Magyarországon jóval elmaradt az unió 35 százalékos átlagától.)
Ha egy finanszírozó cég gépjármű hitelt felvevő ügyfele ellen végrehajtási eljárás indul, a végrehajtó lefoglalhatja a gépjárművet, akkor is, ha az a gépjármű hitel fedezeteként szolgált. Előfordulhat, hogy az adós rendesen törleszti a gépjármű hitelét, mégis lefoglalják és elárverezik az autóját, akár közüzemi számlatartozás, vagy adótartozás fejében is. Ráadásul az árverezés során - a Lízingszövetség gyakorlati tapasztalatai szerint - az autók jóval a piaci ár alatt kelnek el.
"A jelenlegi szabályozás legnagyobb hibája, hogy a gépjárműre bejegyzett ingó zálogjog nem jelenik meg sem a gépjármű hivatalos okmányaiban, sem az okmányirodai nyilvántartásban" - hangsúlyozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára, aki hozzátette, hogy az eljárás maga a közokirati kényszer, és ezért a közjegyzői közreműködés miatt hosszadalmas és költséges is, egy autóra akár 50 ezer forintba is kerülhet a zálogbejegyzés.
A gépjárművek zálogjogi nyilvántartását a Közjegyzői Kamara vezeti, ám ez nem tartalmazza az autók egyedi azonosítóit, így a rendszámát, vagy az alvázszámát. Ebből az következik, hogy ha valaki el akar adni egy jelzáloggal terhelt gépkocsit, azt bizonyos esetekben anélkül is megteheti, hogy erről az új tulajdonos az adásvételkor tudomást szerezne.
A Lízingszövetség által javasolt zálogjogi reform lényege éppen abban áll, hogy a zálogjogi nyilvántartás egészüljön ki ezekkel az azonosító adatokkal, legyen kötelező az okmányirodák és a végrehajtó számára a nyilvántartásban a gépjárműre bejegyzett korlátozások ellenőrzése mind tulajdonos váltást, mind árverezést megelőzően, és a nagyközönség számára legyen ingyenes online hozzáférés a Közjegyzői Kamara adatbázisához.
"A javaslat másik fontos eleme, hogy a gépjármű zálogszerződés érvényességéhez - egyébként az új Polgári Törvénykönyv tervezetével összhangban - szűnjön meg a közokirati kényszer" - hangsúlyozza dr. Gadó Gábor, az IRM igazságügyi és polgári jogi szakállamtitkára. Így nem kellene befizetni a közjegyzői díjat sem és az eljárás is jelentősen lerövidül, hiszen az egységes formájú gépjármű zálogszerződés a finanszírozási szerződéssel együtt kerülne aláírásra, és a finanszírozó cég nyújtaná be a Közjegyzői Kamarához. A jogszabály módosítás védi a használt gépkocsi vásárlókat is, hiszen a gépjárművek forgalmi engedélyében és a tulajdonjog átírásakor az okmányirodában is megjelenik majd az esetleges jelzáloggal való terheltség.
