A bizottság első jelentését 2008. február 14-én hozta nyilvánosságra, amiben a 2007. évben a fehéredésnek tulajdonítható költségvetési többletbevételt mintegy 80-100 milliárd forint közötti összegre becsülte.
A bizottság mostani, második jelentésében megállapította, hogy 2008-ban tovább folytatódott a gazdaság fehéredésének folyamata. Ezen belül megnőtt a fekete foglalkoztatás visszaszorításának és az evvel kapcsolatos szja és járulékfizetés jelentősége. A többletfehéredés részben a tavaly érvénybe lépett rendelkezések áthúzódó hatásából adódik.
A 2008. évi adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a 2007. évi fehéredések beépültek a gazdaságba, tehát jelen munkánkban csak az azon felül elért fehéredésről adunk számot. A bizottság megállapítása szerint számos területen a szigorítások, az ellenőrzés fokozódása, a jogszabályok változása hatására a költségvetési bevételek emelkedtek.
A gazdasági fehéredés különböző területeinek egyenkénti elemzésekor becsült költségvetési többletbevételek összegére mintegy 40 milliárd forint adódott. Evvel szemben a makroszintű modellszámítás 33 milliárd forint többletbevételt valószínűsít. Az évközi jelentéskor elérhető előzetes adatok bizonytalansága miatt az eredményeket kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy a többlet adóbevételből mennyi származik ténylegesen a fehéredésből, s az, amit ma fehéredésnek könyvelünk el, vajon tartós lesz-e? Ugyanakkor a tapasztalt bizonytalanságok ellenére a fehéredésből származó többletbevétel összegének nagyságrendje nem kérdőjelezhető meg. Mindent egybevetve a bizottság véleménye szerint 2008. első félévében a fehéredésből mintegy 30 és 40 milliárd közötti költségvetési többletbevétel keletkezett.
Bár sokan az adócsökkentésben látják a gazdaság kifehérítésének kulcsát, de ez önmagában nem oldja meg a feketegazdaság felszámolását. Be kell zárni minden kiskaput, legyen világos üzenet, hogy csak legálisan lehet boldogulni, nem lehet következmények nélkül kibújni a közteherviselés alól. A jelenlegi, az adóelkerülést, mint általánosan megjelenő és elfogadott társadalmi normát megkérdőjelező hozzáállásra van szükség, ami kezdetben nyilván nem lesz népszerű. A tisztességes adófizetők érdekeinek védelmében egyszerre kell a pozitív és a negatív ösztönzést gyakorolni. Ugyanakkor a bizonyítottan jogtévesztőkkel szembeni fellépést meg kell különböztetni a tényleges csalók elleni határozott, hatékony intézkedésektől.
Erősíteni kell az adótudatosságot a tisztességes adófizetők körében. Hiszen ők azok, akik ha ráébrednek, hogy a feketegazdaság szereplőinek adóját velük fizettetik ki, ésszerű magatartásukkal támogatni fogják a feketegazdaság visszaszorulására vonatkozó intézkedéseket.
