"Éppen azt kellene megtanulnunk ebből a válságból, hogy nem szabad tovább nyújtózkodnunk, mint ameddig a takarónk ér" - tette hozzá a kormányfő. Bajnai Gordon arra a kérdésre, mi az, amivel a legkevésbé elégedett a költségvetésben, úgy válaszolt: szerette volna, ha az oktatás bizonyos területeire egy kicsit több pénz jutott volna, de - mint mondta - az elmúlt hónapokban meghozott intézkedéseknek és az elfogadott költségvetésnek köszönhetően "majd jut egy év múlva".

Józan ész

A költségvetés elfogadása utáni feladatok közé sorolta a munkahelyek megmentését, a krízisalap továbbvitelét és a bankrendszer felügyeletének megerősítését.

Az MSZP kampányával kapcsolatban azt mondta: a kampány idején is az lesz a dolga, hogy kormányozzon. Részt fogok venni olyan rendezvényeken, amelyek a kormányzáshoz kapcsolódnak, kampányolni nem az én feladatom, hanem a jelölteké - fogalmazott. A miniszterelnök kifejezetten feladatának érzi azok támogatását, akik azt ígérik, hogy az országot a jelenlegi, józan ész alapú pályán akarják tartani.

Évtizedes problémák

Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett hétfőn fogadta el a 2010-es költségvetést, amely jövőre 3,8 százalékos hiánnyal, 0,6 százalékos bruttó haza termék (GDP) csökkenéssel és 3,9 százalékos inflációval számol. A válságköltségvetés 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól. Biztosítja a forrást a távhőáfa-csökkentéshez, miközben csupán a rendőrség és az Út a munkához program kap plusz támogatást.

Oszkó Péter elmondta, hogy az állami cégekkel, például a MÁV-val és a BKV-val kapcsolatban évtizedes problémákat kell megoldani. Ezzel a költségvetéssel elérhető, hogy olyan pályára álljanak ezek a cégek, amelynek nyomán elkezdődik adósságállományuk csökkenése és fenntartható növekedésük.

Nem fűnyíró

A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nem helytállóak azok a költségvetést ért kritikák, amelyek szerint a nagy strukturális átalakításokat ez a büdzsé sem kezdte meg. A 2010-es takarékos költségvetés, amely nem fűnyíró-elven, ennek megfelelő szintre próbálta beállítani az intézmények költéseit. Az önkormányzatoknál és az egészségügyben nem halogatható tovább az intézményrendszer átalakítása, s a mostani büdzsé beállítja azt a költségszintet, amelyhez később az intézményeket hozzá kell szabni - fűzte hozzá Oszkó Péter.

Az egészségügyre több pénz jut jövőre, miközben az önkormányzatoknak kevesebb megtakarítást kell elérniük más intézményekhez képest. Oszkó szerint nem arról van szó, hogy nem veszik figyelembe, mi kell az önkormányzatok működéséhez, hanem arról, hogy mennyi pénze van az országnak, mennyit bír el a magyar gazdaság, hiszen az eladósodást nem növelheti a büdzsé. Az önkormányzatoktól ezenkívül feladatokat is elvontak, így például az allokált iparűzési adót az APEH szedi be, ennek pedig Oszkó Péter szerint az is az előnye, hogy az önkormányzatok már akkor is a pénzükhöz juthatnak, ha a cég csak bevallotta, de még nem fizette be az adót.
    A miniszter szerint biztonságot teremt, komoly tartalékokat és nagy mozgásteret hagy maga után a költségvetés, éppen ezért nincs szükség jövőre új büdzsére.