Az uniós csatlakozás küszöbén az Országgyűlés elé az elmúlt hetekben több olyan törvényjavaslat került, amelynek célja az uniós jogszabályokkal való harmonizáció. Ezek közé tartozik a tőkepiaci törvény legújabb módosítása is.

A befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 1993/6/EGK irányelv előírásainak nagy része már korábban beépült a magyar joganyagba, azonban egy szakasz kimaradt: ezért az irányelv befektetési vállalkozások összevont felügyeletét érintő rendelkezéseinek átvételére most kerül sor. Ezen felügyelet célja, hogy az egymással összefüggő vállalkozások között a kockázatok kezelése transzparens módon valósuljon meg, vagyis ne lehessen a felügyelet “szeme elől” eldugni a kockázatokat. A szabályozás szerint az összevont alapú felügyelet alá tartozik az a befektetési vállalkozás, amelynek részesedési viszonya van hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban vagy ilyen intézménynek anyavállalata, illetőleg, ha ezen befektetési vállalkozás pénzügyi holding társaság leányvállalata. Szintén kiterjed ezen típusú felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalatára, valamint a részesedési viszonya alatt álló hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra, befektetési vállalkozásra és járulékos vállalkozásra. Az összevont alapú felügyeleti szabályozás miatt a csoport összevont alapon is köteles megfelelni a nagykockázat vállalási limiteknek, valamint a fizetőképességi mutatónak szintén, összevont alapon is, el kell érnie a nyolc százalékos értéket.

Az Európai Unió 2001-ben két új irányelvvel módosította az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokról szóló irányelvét. Az egyik irányelv a befektetési alapkezelők engedélyezésére és működésére, valamint a befektetők tájékoztatásával kapcsolatban tartalmaz a korábbiakhoz képest új szabályokat. S mindezt annak érdekében teszi, hogy az alapkezelők az EU valamennyi tagállamában egységes feltételekkel végezhessék tevékenységüket.

A tőkepiaci törvény mostani módosítása – többek között - meghatározza az európai befektetési alapot kezelő alapkezelőre vonatkozó, az irányelvvel való harmonizációt biztosító kiegészítő követelményeket. Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelők így európai útlevéllel rendelkezhetnek az Unióban Magyarország csatlakozása után. A jelenleg is működő alapkezelőknek csak abban az esetben kell alkalmazni az új előírások többségét, ha európai befektetési alapot kívánnak létrehozni.

Vannak azonban olyan új előírások is, amelyeket nem csak az európai alapot kezelőnek, hanem minden alapkezelőnek teljesíteni kell. Így például az alapkezelő vezetését legalább két vezető állású személynek kell ellátnia. Bővül a tevékenységi engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok köre is.

A 2001-ben elfogadott másik uniós irányelv új és a korábbiaknál részletesebb befektetési szabályokat vezetett be és kibővítette a befektetési lehetőségeket. Ennek alapján a tőkepiaci törvény mostani módosítása is megváltoztatja az európai befektetési alapokra vonatkozó befektetési szabályokat. Az európai befektetési alap olyan Magyarországon létrehozott befektetési alap, amelynek szabályozása megfelel az EU irányelveiben foglalt előírásoknak, ez az oka annak, hogy az uniós csatlakozást követően ez a befektetési jegy szabadon forgalmazható minden EU tagállamban. Az európai befektetési alapokra vonatkozó szabályok is kiegészülnek: részletesebb feltételrendszert határoznak meg az európai befektetési alapba tehető pénzpiaci eszközökre, származtatott eszközökre és kollektív befektetési értékpapírokra.

A tőkepiaci törvény kiegészül egy új bekezdéssel is, amelynek alapján a könyvvizsgáló köteles tájékoztatni a felügyeletet arról, ha a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál a befektetési vállalkozás prudencionális helyzetét veszélyeztető tényeket állapít meg.