2003-ban az új személygépkocsik értékesítése töretlenül növekedett. Összesen 208,5 ezer személygépkocsit értékesítettek, ami éves szinten 21%-os növekedési ütemet jelent. Ez 5 százalékponttal haladja meg a 2002. évi növekedés dinamikáját.

A 21%-os piacbővülés az európai 1,3%-os csökkenés mellett jól tükrözi a magyarországi új személygépkocsi piac térnyerését. Az újonnan értékesített gépkocsik darabszáma 2003-ban már számtalan EU tagország éves forgalmát meghaladta (Írország, Portugália stb.), és megközelítette a görög szintet (Görögországban közel 260 ezer új gépkocsit értékesítettek 2003-ban).

Az új személygépkocsik értékesítésének erősödő dinamikája tavaly is elsősorban a látványosan növekedő béreknek volt köszönhető. A piac számára kedvező volt az egyre szélesebb körben ismertté váló devizahitel konstrukció, ami - különösképpen a tavalyi évet jellemző erős kamatingadozás miatt - csökkenti a belföldi kamatváltozásokból fakadó kockázatot. Emellett azonban erős árfolyamkockázatot vállalnak ezen ügyfelek, ami nagy összegű kockázatvállalás és az árfolyam hektikussága esetén érezhető különbséget okoz a törlesztő részleteknél. Ennek megtapasztalására a 2003-as év kellően "kiszámíthatatlan" volt. A lakossági devizahitelek esetében azonban az árfolyam-ingadozásból fakadó forintban kifejezett kötelezettségállomány változás a havi törlesztésekben nem okoz drámai változást, ezért a lakosság erre viszonlyag rugalmatlanul reagál.

2003-ban összességében 10%-kal nőttek a reálkeresetek. Az infláció 2003-ban az év átlagában 4,7%-os volt. A GKI Rt. 2004-re a bruttó átlagkereset korábbi évekhez képest jóval szerényebb, mintegy 7-8%-os, s a reálbérek mintegy 1-2%-os emelkedésére számít.

A GKI Rt. 2004-ben éves átlagban 6,7% körüli inflációt valószínűsít.

A gépkocsi árindex 2003-ban 99,4% és az augusztusi 102,7% között változott. Az év egészében azonban az új személygépkocsik ára mintegy 3%-kal növekedett.

2003 második félévében a fogyasztási hitelek kamatlába az erős jegybanki kamatláb ingadozást óvatos korrekcióval követte. Tekintettel azonban a fogyasztási hitelek egyébként is magas kamatszintjére, ez csak kis mértékű emelkedést eredményezett. 2004-ben jelentős változás itt sem várható.

2004 első negyedévben a háztartások 1,4%-a gondolja úgy, hogy nagy valószínűséggel új személygépkocsit vásárol, míg a válaszok alapján a háztartások további 2,8%-a számít potenciális vásárlónak. Az előző negyedévekhez képest összességében mintegy 1%-kal csökkent azon háztartások aránya, akik a következő 12 hónapban szándékoznak autót vásárolni.
További 2,7% (100 ezer háztartás) tervezi használt autó vásárlását a következő egy évben. A gépkocsit vásárlók 93%-a úgy gondolja, hogy 3 millió forintnál kevesebbet, 5%-a 3-6 millió forint között, 2%-a pedig 9 millió forint feletti összeget költ a gépjármű megvásárlására.

A LAKOSSÁG GÉPKOCSIVÁSÁRLÁSI TERVEI

2004 első negyedévben a háztartásoknak csupán 1,4%-a (52 ezer háztartás) gondolja úgy, hogy várhatóan egy éven belül új személygépkocsit vásárol. További 2,7% (100 ezer háztartás) tervezi használt autó vásárlását a következő egy évben. A gépkocsit vásárlók 93%-a úgy gondolja, hogy 3 millió forintnál kevesebbet, 5 %-a 3-6 millió forint között, 2%-a pedig 9 millió forint feletti összeget költ a gépjármű megvásárlására. A személyautó vásárlását tervezők 43%-a a teljes vételárat egy összegben kívánja kifizetni, míg 52%-a várhatóan részletfizetés mellett dönt. A vásárlók csupán 5%-a akarja a finanszírozást lízing formájában megoldani.
2004 első negyedévében a modellek alapján mintegy 55 ezer új személygépkocsi kerül eladásra. Ez 2003 első negyedévéhez képest 16%-os növekedést jelent, ami alacsonyabb, mint a tavalyi átlagos növekedési ütem. 2004 első félévére a növekedés üteme tovább lassul, az új személygépkocsi értékesítés üteme várhatóan 11% körül alakul.

Az új személygépkocsi eladások volumenének változása negyedévenként, 1995-2004 (előző év azonos időszaka = 100)