2001 őszén negyedik alkalommal keresték meg a kutatók meg a települési önkormányzatokat, hogy felmérjék várakozásaikat, nehézségeiket, problémáikat. A felmérés során vizsgálták az önkormányzatok részére kötelezően előírt olyan feladatokat és azok megvalósításának korlátait. Ehhez kapcsolódóan kérték az önkormányzatokat, hogy nyilatkozzanak arról: csatlakoznának-e önkéntes társuláshoz, ha igen miért, ha nem miért nem.

Az ország önkormányzatainak 50%-ának nem haladják meg a feladataik a teljesítőképességüket, de a válaszoknak településkategóriánként van szórása. A „legkiegyensúlyozottabb” működésről a megyei önkormányzatok adtak számot, melyeknek 71%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincsenek olyan feladataik, amelyeknek elvégzését kapacitás-korlátok gátolnák.
Érdekes módon a kerületek átlagon felüli arányban adtak számot arról, hogy meghatározott feladataik végrehajtása kapacitás korlátokba ütközik. Továbbá szintén a kerületek közül jelezték a legnagyobb hányadban, hogy tevékenységüket mind anyagi, mind humán-erőforrás oldalról kapacitás-korlátok jellemzik.

A kapacitás gondokkal küszködő önkormányzatok véleményét kérték abban, hogy fontossági sorrendben nevezzék meg azon feladataikat, amelyek meghaladják a rendelkezésükre álló erőforrásokat. A válaszok gyakorlatilag átkarolják a létező összes önkormányzati feladatot, de az egyes feladatok gyakorisága alapján egyértelműen meghatározható, melyek a komolyan problémás területek. A leggyakrabban említett feladat – és a legnagyobb gondot – az oktatással kapcsolatos feladatok elvégzése és az oktatással kapcsolatban felmerülő feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai és anyagi korlátok okozzák (Idetartozik – legtöbbször említett – a pedagógusok béremeléséhez, az iskolai, óvodai korszerűsítéshez szükséges források hiánya). Az önkormányzatok által második helyen a szociális feladatok állnak, melyek szintén túlzott erőfeszítéseket követelnek. Ezen belül a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat a legtöbbször említett olyan feladat, amely különösen nagy terheket ró az önkormányzatokra. A szociális feladatok mellett komoly gondot jelent az önkormányzatok számára, a környezetvédelemmel, a hulladékkezeléssel és a szennyvízkezeléssel kapcsolatos teendők, amelyek a rendelkezésükre álló erőforrásokat szintén meghaladják.

Az önkormányzatok 30%-a foglalt úgy állást, hogy amennyiben tehetné, megnevezett feladatok saját hatáskörű elvégzéséről lemondana. Legnagyobb arányban a megyei jogú városok (33%), legkisebb arányban a kerületek (22%) nyilatkoztak úgy, hogy lehetőség esetén a feladat elvégzését másra testálná.

Az önkormányzatok 22-22% gondolja úgy, hogy önkormányzati társulás keretén belül, illetve állami szervnek kellene ellátni azon feladatokat, amelyek az önkormányzatok rendelkezésére álló erőforrásokat meghaladják. A városok és a megyei jogú városok önkormányzatai az átlagnál nagyobb arányban (35% és 27%) vélik úgy, hogy ezen feladatokat állami szerveknek kellene átvenniük. A kerületek az átlagnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önkormányzati társulások létjogosultságának és az átlagos (22%) értéktől jóval nagyobb arányban (33%) szánnak szerepet az önkormányzati társulásoknak.

Átlagosan az önkormányzatok 54%-a csatlakozna kötelező feladatok ellátását szolgáló önkéntes önkormányzati társuláshoz. Természetesen településkategóriánként eltérés mutatkozik a társuláshoz való viszony megítélésében és amint az várható volt a községi önkormányzatok mutatják a legnagyobb hajlandóságot (55%) a társulásba való belépésre. Ettől azonban arányukat tekintve nagyságrendileg nem maradnak el a városok sem, hiszen 51%-uk pozitívan áll a kérdéshez. A megyei jogú városok és a kerületek (a kerületek következetesek ebben az értelemben) az országos átlagtól kissé elmaradva értékelik az önkéntes társulások szerepét.

Az önkéntes társulások kérdéséhez való pozitív hozzáállásukat a legtöbb esetben az önkormányzatok a gazdasági racionalitással magyarázták, azonban egyéb észrevételek is akadtak. Több település jutott arra az ésszerű következtetésre miszerint a nagyobb saját forrás rendelkezésre állása a pályázatokon nyerési esélyeiket növeli. Az önkéntes társulási formát elvető önkormányzatok megjegyzései leginkább arra utaltak, hogy az adott önkormányzatnak a társulással kapcsolatban rossz tapasztalatai voltak, az utazási költségek megnövekedése állt máshol magyarázatként, valamint az ügyintézés további bonyolódása, bürokratizálódáshoz vezethet.
További információk: GKI/Ajánlat/Rendszeres/Piaci várakozások