Braun Márton először tájékoztatta az újságírókat a mikrohitel program jelenlegi helyzetéről (lásd kapcsolódó cikkünket!) valamint a program tervezett reformjáról, majd leszögezte:


1. A magyarországi Országos Mikrohitel Programot a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) működteti a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány között 2000. május 17-én született megállapodás szerint, melyet jóváhagyott a Phare programok koordinációjáét felelős tárca nélküli miniszter és az EU Közösségek Bizottsága. S teszi ezt a Helyi Vállalkozói Központok (HVK) közreműködésével.

Ezt követően az ügyvezető tételesen cáfolta a központokat összefogó konzorcium múlt heti sajtótájékoztatójának egyes állításait:


2. „A program beindításakor az előzetes prognózisok szerint egy-két év alatt legalább 50%-os tőkevesztést jeleztek a szakemberek, ezzel szemben nemhogy csökkent a tőke, hanem jelentős mértékben növekedett. Egyes Helyi Vállalkozói Központokban 1% alatt van a folyósított tőkéhez viszonyított veszteség aránya, amit az alap hozama bőven fedez.”- ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

1992-től 1999-ig, a decentralizált működés során 9.197.670.000 Ft mikrohitelt helyeztek ki a HVK-k, ebből 993.996.186 Ft lett a felmondott, peresített hitelállomány, ami a kihelyezések 108 %-a.

A decentralizált Mikrohitel Program eredményei:

3. „A magyarországi Mikrohitel Program 2000-ben máig tartó szakmai válságba került. A válság oka az MVA akkor újonnan kinevezett (jelenleg is működő) vezetősége kormányzati háttérrel végrehajtotta a program forrásainak központosítását és létrehozta a – tulajdonjogilag nem egységes – Országos Mikrohitel Alapot, ..” állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

- Az, hogy az Országos Mikrohitel Alapban nincs forrás, nem a válság jele, hanem annak következménye, hogy az MVA az összes forrást a vállalkozókhoz juttatta, tehát a Mikrohitel Program 100%-ban hasznosul.

- A decentralizált működés során átlagosan csak 53,9%-os volt a kihasználtsága. A HVK-k a mikrohitel források jelentős részét nem mikrohitelezésre használták. (1992 és 1999 között a kihelyezett forrás aránya Veszprém megyében volt a legnagyobb, 84,48%, míg Budapesten, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványnál a legalacsonyabb, 16,70%.

- 1992-től 2002. decemberig, az elmúlt tíz év során eddig összesen 21.186 vállalkozó vett fel mikrohitelt 27,7 milliárd forint értékben.

- A tíz év alatt nyújtott, összes mikrohitelezés több mint harmada 2002-ben történt. 2002-ben, az un. „válság” idején a nyújtott mikrohitel összege 9 milliárd volt, annyi, mint 1992-től 1999-ig, a decentralizált működés során összesen. 2000-ben 1,6 milliárd, 2001-ben 6,6 milliárd, 2002-ben 9,1 milliárd volt a nyújtott mikrohitel összege.

ÚJ, KÖZPONTOSÍTOTT MIKROHITEL FOLYÓSÍTÁSOK:




Ezt az eredményt „válságnak” minősíteni semmiképpen nem lehet.

- A Mikrohitel Program központosítása 1997-ben indult el az EU kezdeményezésére. T. Asztalos Ildikó, az IKIM politikai államtitkára koordinálta.

- Az OMA tulajdonjogilag egységes, 100%-ban a magyar állam tulajdona. Ugyanakkor itt érdemel említést, hogy az államnak több HVK tartozik, mert a mikrohitel forrásokból korábban jelentős összegeket szabálytalanul „átcsoportosítottak” más programokra. A központosításkor aláírt szerződésekben rögzített határidőig többen nem juttatták vissza az OMA-ba a náluk lévő mikrohitel forrás teljes összegét. Ennek nagyságrendje 2003. márciusában százmillió forint nagyságrendű összeg. Mivel többszöri felszólítás ellenére több HVK nem tudta vagy nem volt hajlandó határidőre visszafizetni az un. „átcsoportosított” összeget, ezért az MVA - a GKM egyetértésével – akár jogi úton is köteles érvényesíteni pótlását.

4. „Felrúgva a nemzetközi tapasztalatokra épülő gyakorlatot, centralizálta a program működtetését is. Az intézkedések következményeként a rendszer rendkívül lassúvá vált, többszörösére nőtt a bürokrácia” állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

- A mikrohitel központosítását az EU kezdeményezte. Ez tette csak lehetővé a kihelyezések hatékonyságának növekedését, a HVK-kat anyagilag érdekelté téve a maximális hitelnyújtásban. Az EU és a gazdasági kormányzat által kidolgozott eljárásrend szerint az MVA a szerződésekben rögzített módon jár el. Az eljárás időtartama nem nőtt számottevően. A leglassúbb szakasz a kérelmek befogadása, a szükséges igazolások beszerzése és a Mikrohitel Bizottságok összehívása, melyeket a HVK-k bonyolítanak. A központi adminisztráció időtartama ehhez képest elenyésző.



5. „A kialakult jogi kapcsolatrendszer a következetlen – és sokszor vélhetően a jogszabályok figyelembevételét is nélkülöző – lépések következtében áttekinthetetlenné vált.”

- A kérelmezők közölt adatainak ellenőrzésével és a visszafizetés folyamatos monitoringjával, az MVA munkájának köszönhetően a törlesztések hatékonysága megtízszereződött, azaz a „bebukott” követelések 10%-ról 1%-ra csökkentek a program centralizálása óta. Az MVA minden lépésnél a szerződések előírásainak megfelelően jár el.


6. „Az MVA-nak egymagának nagyságrendileg hasonló a működési költsége, mint a tényleges programvégrehajtó országos hálózatnak együttvéve” állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

- Az MVA a HVK-k jutalékának kb. 50%-át kapja a program rá eső, országos bonyolítási és ellenőrzési munkáiért. A HVK-k jutalékát az MVA javaslatára 2%-ról 4%-ra emelték a központosításkor, ugyanakkor az MVA 2,5% -t kapott.


7. „1992-től a forrásokat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a HVK-k kapták, feltételhez kötött támogatás formájában, és azok kihelyezése után megszerezték azok tulajdonjogát.”

állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

- az EU a hasonló alapokat állami tulajdonba adja/adta és nem ruházta másokra a tulajdonjogot.


8. „Ezeket a forrásokat az MVA nem elkülönítve kezeli, így azokról és hozamukról korrekt elszámolást sem készít a tulajdonosok számára” állítás nem felel meg a valóságnak, mert:

- az MVA könyveiben az OMA elkülönítve szerepel, amit a KPMG Hungaria Kft. auditál évente.


9. „ Az MVA az új kormány beiktatása után sem tett semmilyen intézkedést, javaslatot a hitel jóváhagyások korlátozására, illetve a rendelkezésre álló alappal történő gazdálkodásra.”

állítás nem felel meg a valóságnak, mert

- Az MVA a HVK-kat és a gazdasági kormányzat illetékeseit folyamatosan tájékoztatta a megnőtt keresletről és a pótlólagos források szükségességéről, melyet a korábbi és a jelenlegi kormány politikai államtitkárai egyaránt megígértek, szóban és írásban is. Ezek a pótlólagos források mind a mai napig nem érkeztek meg az OMA-hoz. A HVK-k tudtak arról, hogy a forrás nem elegendő a megduplázódott kereslet kielégítésére, valamint arról, hogy a hitelfolyósítás időpontja kiszámíthatatlanná vált.

- Az MVA augusztusi kényszerintézkedése csak a szerződéskötések átmeneti szüneteltetését rendelte el, ugyanakkor a hitelfolyósítás zavartalanul folyt. 2002 augusztusában 1, 1 milliárd, szeptemberben 545 millió, októberben 838 millió, novemberben pedig 684 millió Ft hitelkihelyezés történt.

Erről azt állítani, hogy nem működött, vagy leállt a Mikrohitel Program, rosszhiszemű és valótlan.

- 2002 decembere óta pedig havi 400-500 millió forint értékben elindulhatott az új szerződések megkötése is, a program folyamatosan működik, hitelhez segítve a legkisebb vállalkozásokat. A havonta rendelkezésre álló keret megyék közti elosztása a HVK-kal egyeztetett allokáció szerint történik. A kihelyezések forrását a folyamatos tőke és kamatbefizetések képezik.


10. „Az MVA azonnal meg akarta szüntetni a Mikrohitel Program jelenlegi működését (ezt a sajtó útján publikálták is) és kijelentették, hogy …..a HVK hálózaton keresztül nem helyeznek ki több mikrohitelt” állítás nem felel meg a valóságnak, mert

- Ilyen tartalmú sajtóközlemény nem létezik. Az új konstrukció kidolgozása során közzétett, 2002. december 12-i sajtóanyag szövegéből a vonatkozó részlet: „Az MVA az elmúlt időszakban kidolgozta a mikrohitel program további, kiszámítható működtetésének lehetséges modelljeit. Ennek alapján a megbízott szakértői csoport a reform kidolgozását megkezdte. Terveik szerint a Modernizált Mikrohitel Program indulása leghamarabb 2003. márciusában várható, illetve az első félévben. A szakmai grémium tagjai: Hitelgarancia Rt., a Széchenyi Hitelkártya programért felelős Ka-Vosz Rt., a Magyar Bankszövetség, az EU Delegáció budapesti irodájának, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak a képviselője. A reform célja az, hogy további források hozzáadása nélkül is képessé váljon a rendszer a jelenleginél több vállalkozó hiteligényének kielégítésére. Az új konstrukcióban az Országos Mikrohitel Alap megmarad, ugyanakkor a kereskedelmi bankok bevonásával, a számukra biztosított garanciavállalással együtt, további források kapcsolhatók a rendszerhez. Az elfogadott modell sarokpontjai alapján a továbbiakban is nélkülözhetetlen lesz a Helyi Vállalkozói Központok és az MVA további részvétele a program lebonyolításában. A reform bevezetésétől a résztvevők azt várják, hogy az eddigieknél többen juthassanak a kedvezményes hitelhez, változatlan feltételekkel. (Maximum 6 millió Ft, 5 éves futamidő, kedvezményes hitelkamat.)”

- A továbbiakban az Országos Mikrohitel Bizottság határozata is szükségesnek tartotta az MVA és HVK-k közreműködését a modernizált Mikrohitel Program lebonyolításában.


11. A vélelmezett politikai következmények ismertetése során a HVK Konzorcium sajtóanyagának állítása: „Mivel gyakorlatilag (a PR-al ellentétben) megszűnne a Mikrohitel Program”. Az állítás nem igaz, soha, semmilyen fórumon és egyetlen résztvevő részéről sem hangzott el, ezért a rémhírterjesztés kategóriájába tartozik.

- A Mikrohitel Program működését biztosító szerződések (EU-Magyar Kormányzat- MVA között, valamint az MVA HVK-kal kötöttek) érvényben vannak és a Program a rendelkezésre álló forrásokat továbbra is 100%-ban kihasználva működik, megszűnésének nincs valószínűsége.

- A tervezett átalakulás után kötendő új szerződéseket - mint az eddig történt módosítások során mindig - a program működésének biztonságos és sikeres működését biztosítva, alapvetően az MVA és a HVK-k közreműködésére alapozva kívánják újra megkötni a döntéshozók.


12. A konzorcium javaslata szerint: „A kormány az MVA helyett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kkht-t bízza meg az OMA kezelési jogával.”

- A javaslat a BVK által kidolgozott Európa díjas hitelkonstrukciót tekinti alapnak, mely nem kimondottan a kezdő- és mikrovállalkozások ,elérését célozza. A BVK hitelkonstrukcióját az elmúlt időszakban csak néhány vállalkozás vehette igénybe, így működési tapasztalatokra sem lehet támaszkodni. A működési költség megnövekedése miatt sem tekinthető ez a javaslat sikeresen járható útnak.

- A javaslatból nem derül ki, hogy a Kht. milyen ellenszolgáltatásért végezné a programkoordinációt. Az MVA átalakítási tervezetében egyébként az MVA jutalékát közel 70 %-os önkorlátozó csökkenése szerepel. Fontos tudni azt is, hogy egy ilyen átalakító intézkedés költségvonzata 2-300 millió forintra becsülhető, elsősorban a szerződések cedálása miatt.


13. A konzorcium átalakítási javaslatában szerepel továbbá: „A mikrohitel kamata 8,5%-os marad, melyből a HVK-k költsége első évben 4%, a koordináció díja 0,5%, így ebből és a következő évi kintlevőségre fizetett kamat és az esetleges késedelmi kamat az esetleges bukásokat fedezni tudja.”

- Az érvényes szerződések szerint a mikrohitel kamata, a mindenkori jegybanki alapkamat, jelenleg 6,5 %. Ennek emelkedése semmiképpen nem engedhető meg, nincs összhangban a program alapfilozófiájával.

- Az MVA megítélése szerint a HVK-kat megillető díjak javasolt emelése indokolatlan, nincs arányban a teljesítménnyel és jelentősen csökkentené a vállalkozóknak havonta kihelyezhető források összegét.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium előterjesztett javaslatai sem egészében, sem részleteiben nem szolgálják, sőt veszélyeztetik a nagy múltú és töretlenül sikeres program folytatását. A decentralizálással és a korábbi érdekeltségi viszonyok visszahozásával a kihelyezések hatékonysága csökkenne, az európai uniós csatlakozás előtt a magyarországi mikrovállalkozások érdekei sérülnének – szögezte le Braun Márton.


Forrás: MVA sajtótájékoztató

(Hamarosan visszatérünk a témára, a szerkesztőség saját elemzésével!)