Gazdasági növekedés

A bruttó hazai termék (GDP) előzetes adatok szerint 2003-ban 2,9%-kal emelkedett. A gazdaság fejlődése az előző évekhez képest lassult; 2001-ben 3,8%-os, 2002-ben 3,5%-os volt a GDP növekedési üteme. Az éven belüli folyamatok 2003-ban fordulatot jeleztek, a II. negyedévi legalacsonyabb (2,4%-os) növekedés után lassú élénkülés kezdődött. A III. negyedévben 2,9%-kal, a IV.-ben 3,5%-kal nagyobb a GDP, mint az előző év azonos időszakában.

A világ gazdaságilag fejlett térségei közül az Egyesült Államokban és Japánban 2003 folyamán erősödött a gazdasági konjunktúra, ez azonban nem terjedt át az Európai Unióra. Előzetes adatok szerint az USA-ban 3% körüli volt, az Európai Unióban pedig 1% alatt maradt a gazdasági növekedés üteme. A csatlakozó országok közül Szlovákiában, Lengyelországban gyorsabban (3-4% között), Csehországban hasonló mértékben, Szlovéniában pedig lassabban nőtt a GDP, mint nálunk.

Magyarországon az év második felében tapasztalható élénkülést a termelés oldaláról az ipar gyorsuló növekedése alapozta meg. A bruttó ipari termelés az ezredforduló első éveiben tapasztalt lassulás után (2001-ben 3,6%-os, 2002-ben 2,8%-os volt a növekedési ütem) 2003-ban 6,4%-kal volt magasabb, mint az előző évben. Az éven belül fokozatosan élénkülő konjunktúrát jelzi, hogy az I. és a II. negyedévben 4%-ot alig meghaladó termelés növekedését a III. negyedévben 6,8%-os, a IV. negyedévben pedig 9,9%-os felfutás követte. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely éves szinten 11%-kal, a IV. negyedévben 17,6%-kal, decemberben 22%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában Az exportélénkülés az ipar ágazataiban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak. Ezek együttes éves exportja több mint 15%-kal emelkedett, így 2003-ban már közel 70%-át adta a teljes ipari kivitelnek. A másik véglet, hogy a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. A 14 feldolgozóipari ágazat közül négyben kevesebb terméket adtak el külföldre, mint az előző évben, háromban lényegében ugyanannyit. Legnagyobb visszaesést az ún. könnyűipari ágazatok szenvedték el. Lábbeliből 22%-kal, textilárukból 9%-kal kevesebbet exportáltak, mint az előző évben. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.

A belföldi piacon eladott termékek mennyisége kevéssé (1,1%-kal) nőtt éves szinten. Némi élénkülés a IV. negyedévben e téren is jelentkezett. Az ipari termékeket felhasználási célok szerint csoportosítva 2003-ban beruházási javakból és a termelési folyamatban továbbfelhasználásra kerülő termékekből növekedett leginkább a belföldi értékesítés. (Sorrendben 4,6%-kal, illetve 3,5%-kal.) Az év utolsó hónapjaiban mindkét termékcsoportban gyorsult az értékesítés. A fogyasztási cikkeket gyártó ipari ágazatok a fogyasztói kereslet dinamikus növekedése ellenére sem tudták növelni belföldi eladásaikat. A lakosság jövedelmi helyzetében az utóbbi években bekövetkező, számottevő javulás következményeként a kiskereskedelmi forgalom volumene (jármű és üzemanyag-forgalommal együtt) 2002-ben 11%-kal, 2003-ban 8,5%-kal emelkedett. Ez a rendkívül gyors növekedés azonban nem a hazai termelésre gyakorolt húzó hatást, hanem a fogyasztási célú importot növelte. Ebben a folyamatban az import relatív olcsóbbodása is szerepet játszott. 2001 második felében és 2002-ben csökkentek az importárak, meghatározóan a forint erősödése következtében. 2003-ban az előző év viszonylag alacsony árszintje stabilizálódott. (A behozatal árindexe 2003-ban 100,1% volt.)

Az ipar termelékenysége (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 2003-ban 8,8%-kal nőtt, ugyanakkor az iparban dolgozók bruttó reálkeresete 4,4%-kal lett nagyobb, vagyis a versenyképesség (az ipar átlagában) a béremelkedéssel összefüggésben jelentősen javult.

Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és kemény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal.

A mezőgazdaság 2003-ban – elsősorban az aszályos időjárás miatt – kedvezőtlen évet zárt. A megtermelt gabona mennyisége 26%-kal kisebb, mint az előző évi, és 27%-kal alatta marad az 1996–2000 évek átlagának is. A gabonafélék közül a legnagyobb aszálykárt a búza és a kukorica szenvedte el, a búza termésátlaga 25%-kal, a kukoricáé 22%-kal csökkent.

Az állatállomány (az augusztusi összeírás szerint) a szarvasmarhák és a sertések esetében kissé csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Baromfiból 3,3%-kal többet tartottak, mint az előző évben.

A mezőgazdasági termékek felvásárlása lényegében stagnált. A mezőgazdaság két fő ágazatában, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ellentétes tendenciák mutatkoztak. Növénytermesztési és kertészeti termékekből csökkent (5%-kal) a felvásárolt mennyiség. A gabonaféléknél mutatkozó visszaesést részben ellensúlyozta a napraforgó-, a zöldség-, a gyümölcs- és a borfelvásárlás számottevő növekedése. Élő állatokból és állati termékekből (5,5%-kal) többet értékesítettek a termelők, mint a megelőző évben.

Beruházások

A nemzetgazdaság összes beruházása 2003-ban 3,1%-kal – ezen belül a IV. negyedévben 4,7%-kal – nőtt az előző évhez képest. A növekedési ütem alacsonyabb, mint 2002-ben volt (7,8%), és lényegében azonos a 2001. évivel (3,2%).

A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. A közigazgatás és védelem beruházásai 33%-os növekedés után 25%-kal csökkentek. Az oktatási és egészségügyi fejlesztéseknél 3-4%-os a visszaesés. (A megelőző évben az oktatásban 19%-kal, az egészségügyben 41%-kal nőttek a beruházások.) Ide sorolható a szállítás ágazat is, amelyben a beruházások 2002. évi gyors (18%-os) növekedését 2003-ban 9%-os csökkenés követte.

A visszafogottabb fejlesztési tevékenység ezeken a területeken – közvetlen vagy közvetett módon – az államháztartás kedvezőtlen helyzetével függ össze.

További fontos változás, hogy a gazdasági növekedés, illetve a külső egyensúly stabilizálása szempontjából kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban 2003-ban élénk beruházási tevékenység indult el, a növekedés az év egészében 13, a IV. negyedévben 14-15%-os volt. A megelőző két évben a feldolgozóipari vállalkozások visszafogták a fejlesztéseket. Jóval az átlag feletti ütemben nőttek a beruházások a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is.

2003-ban 35 és fél ezer lakás épült fel, 13%-kal több, mint az előző évben. A lakásépítás növekedési üteme gyakorlatilag megegyezett a 2002. évivel.

Külgazdasági egyensúly, államháztartás

Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.

A kivitel volumene 2003-ban 9%-kal, a behozatalé 10%-kal emelkedett. Az év első felében a behozatal növekedési üteme sokkal magasabb volt, mint a kivitelé, az import javára mutatkozó eltérés a II. negyedévben volt a legnagyobb (7,8 százalékpont). Az év második felében a behozatal növekedési üteme magas maradt, sőt még élénkült is, de az export fellendülése következtében az ütemkülönbség a III. negyedévben már szinte kiegyenlítődött, a IV. negyedévben pedig átfordult az export javára. (A IV. negyedévben a kivitel volumene 18%-kal, a behozatalé 13%-kal nőtt.)

A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege – a becsléssel kiegészített adatok szerint – 2003-ban 4,3 milliárd eurót tett ki, ami több mint 0,8 milliárd euróval magasabb, mint 2002-ben volt. Az egyenlegromlás teljes összegében az I. félévben keletkezett, sőt a második félévet némi javulás jellemezte.

A gazdaság lassú élénkülését 2003-ban a külső pénzügyi egyensúly romlása és javuló, de még továbbra is igen magas államháztartási deficit kísérte.

A folyó fizetési mérleg deficitje 2003-ban 4,6 milliárd eurót tett ki, amely az előző évinél 1,8 milliárd euróval magasabb. A passzívum növekményének közel kétharmad része (1,2 milliárd euró) a külkereskedelmi áruforgalom hiányának növekedéséből adódott. Tovább rontotta a fizetési mérleg egyenlegét az is, hogy a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának egyenlege 0,9 milliárd euróval romlott. A munka- és tőkejövedelmek, valamint a viszonzatlan átutalások egyenlege kissé mérsékelte a külső pénzügyi egyenleg romlását. Az éven belüli folyamatok e téren is az egyensúlyromlás fékeződését mutatják.

A folyó fizetések 2003. évi passzívumának nem egész 10%-át finanszírozták nem adóssággeneráló források, ez az arány 2002-ban 32%-os volt. A változást a magyar tőketulajdonosok külföldi befektetéseinek növekedése magyarázza. A Magyarországra irányuló működő tőke valamivel nagyobb volt, mint a megelőző évben.

Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2003-ban 1054 milliárd forint volt, 526 milliárddal kevesebb, mint 2002-ben. A deficit 70%-a a központi költségvetésben jelent meg, a többi a társadalombiztosítási alapokban. A központi költségvetés hiánya az előző évinek a felére esett vissza, elsősorban azért, mert a 2002-ben elszámolt egyszeri tételek már nem terhelték a költségvetést. Javított az államháztartás egyensúlyi helyzetén az is, hogy az eseti tételek nélkül számított kiadások 8,9%-kal, a bevételek 13%-kal emelkedtek.

Mindezek ellenére az államháztartás egészében 2003-ban – kutatói becslések szerint – a GDP 6%-át közelítő hiány keletkezett, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen. (2002-ben a hiány 9,4% volt.)

Áralakulás

A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások egyrészt az energia-szektor áralakulásával, másrészt a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.

A forint 2002. évi erősödése a külkereskedelemben – alig változó devizaárszint mellett – a forintárak 5-5,5%-os csökkenését eredményezte. 2003 elején a forint tovább erősödött, majd az év további részében gyengült, éves szinten a kétirányú változás gyakorlatilag kiegyenlítődött, így sem az árfolyam, sem a forintárak érdemben nem változtak. Mindez egyaránt vonatkozik a kiviteli és a behozatali árakra, így a cserearány is csak kb. olyan mértékben romlott (0,5%-kal), mint amennyit az előző évben javult.

Az árfolyam említett változásai, az exportértékesítésen keresztül hatással voltak az ipari termelői árakra is, amelyek 2002-ben 1,8%-kal csökkentek, tavaly pedig 2,4%-kal emelkedtek. Ezen belül az ipari export-értékesítés árszínvonala a külkereskedelmi árakéhoz hasonlóan alakult, a belföldi értékesítés árai pedig, az előző évi 1,6%-kal szemben 5,0%-kal emelkedtek. Ez főleg az energiatermelő ágazatok előző évit 7,5 százalékponttal meghaladó, 9,3%-os áremelkedésével magyarázható. A változás mögött elsősorban az energiahordozók importárainak alakulása áll, amelyek 2002-ben az árfolyamváltozást jóval meghaladó mértékben, mintegy 15%-kal csökkentek, tavaly viszont a behozatali árszínvonal egészének változatlansága mellett ennek az árufőcsoportnak az árai 4,6%-kal emelkedtek. Az ipar belföldi értékesítésében – a korábbi csökkenéssel szem­ben – nőtt a továbbfelhasználásra termelő, valamint a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árszínvonala is (3,5, illetve 3,1%-kal).

A mezőgazdasági termelői árak a 2002. évi stagnálás után tavaly 5,3%-kal emelkedtek, ami a növénytermesztés árainak – az időjárással, illetve ebből adódóan a terméseredményekkel is összefüggő – 13%-os növekedé-séből adódott, miközben az állattenyésztésben az előző évihez hasonló mértékű, további (5,5%-os) árcsökkenés következett be.

Az építőipari árak emelkedése 2002-ben a korábbi 10-11%-nál jóval kisebb, 4,5% volt. Tavaly ehhez képest itt is gyorsult az áremelkedés, éves átlagban 5,7%-ra.

Az eddig említett ágazatoktól eltérően a fogyasztói árak növekedése 2003-ban az előző évinél 0,6 százalékponttal kisebb, 4,7% volt. Az év második felében azonban az ütem gyorsult, nemcsak az év elejihez, hanem az egy évvel korábbihoz képest is. A már rendelkezésre álló 2004. januári adatok az ütem további jelentős gyorsulását jelzik: a tavaly januári 4,7%-kal szemben az idén csaknem 2 százalékponttal nagyobb, 6,6% volt a fogyasztói árak emelkedése az előző év azonos időszakához képest. A gyorsulást elsősorban az élelmiszerek 6,2%-os, a háztartási energia 12,6%-os és a szolgáltatások 7,4%-os drágulása váltotta ki.

Létszám és kereset

A foglalkoztatottak száma az elmúlt év átlagában 1,3%-kal emelkedett 2002-höz képest, kissé élénkebben, mint az előző években. A mintegy 50 ezer fős gyarapodás nagyobb hányadát (73%-át) a női munkavállalók adták. A létszámnövekedés ágazatonként eltérő előjelű és a 2002. évinél nagyobb mértékű változások eredménye. Akadt olyan ágazat – az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás –, ahol 33 ezerrel nőtt, és olyan is – a feldolgozóipar –, ahol ennyivel csökkent a foglalkoztatottak száma.

A feldolgozóipar mellett a többi termelő ágazatot is (az építőipar kivételével) jelentős létszámcsökkenés jellemezte, összességében a mezőgazdasági és ipari, építőipari ágazatokban mintegy 40 ezerrel, 2,6%-kal kevesebben dolgoztak az előző évinél, a szolgáltató ágazatokban pedig kereken 90 ezerrel, 3,8%-kal nőtt a létszám.

A munkanélküliek száma éves átlagban valamivel meghaladta a 2002. évit, de az év folyamán elég jelentősen csökkent, és a III. negyedévtől rendre alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál is. Mindez vonatkozik (egy apró kivétellel) mind a férfiak, mind a nők munkanélküliségére. Említést érdemel viszont, hogy a női munkanélküliek száma – a foglalkoztatottakhoz hasonlóan – érzékelhetőbben nőtt (5,2%-kal), mint a férfiaké. Ennek következtében éves munkanélküliségi rátájuk 5,4%-ról 5,6%-ra emelkedett, míg a férfiaké változatlan, 6,1% maradt.

Az alkalmazásban állók keresete 2003-ban számottevően, de az előző évinél mérsékeltebben emelkedett. A növekedési ütem mérséklődése szeptembertől következett be, mivel a 2002 szeptemberi bázisban már megjelent az akkori bérintézkedések hatása. Az év utolsó négy hónapjában sem a bruttó, sem a nettó keresetek emelkedése nem érte el a 10%-ot.

A költségvetési intézmények keresetei jóval gyorsabban emelkedtek, mint a vállalati szféráé. Ez a fizikai foglalkozásúak előző évi előnyét tovább növelte (nettó havi 1900 Ft-ról 10800 Ft-ra), a szellemi foglalkozásúak (ugyancsak havi nettó) közel 12 ezer forintos hátrányát pedig 8900 Ft-ra mérsékelte. A két nagy területen végbemenő keresetemelkedést befolyásolta, hogy a létszámarányok jelentősen különböznek: a versenyszférában a fizikai foglalkozásúak vannak kb. kétharmados többségben, a költségvetési intézmények alkalmazottainak csaknem 70%-a szellemi foglalkozású.

A nettó keresetek átlagosan 14,3%-os emelkedése ágazatonként nagy eltéréseket takar, de a növekedés mindenütt meghaladta a fogyasztói árakét. Legjobban, 24, illetve 27%-kal az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás nettó keresetei emelkedtek. (2002-ben ugyancsak e két ágazatban volt a legnagyobb, 28-29%-os a növekedés.) Ugyanakkor a közigazgatás, védelem, társadalombiztosításban a nettó kereset emelkedése nem érte el a 10%-ot. (A közigazgatásban 2001-2002-ben nőttek gyorsan, 23, illetve 27%-kal, két év alatt 56%-kal a nettó keresetek.)

A keresetek reálértéke, amely 2002-ben 13,6%-kal nőtt, a múlt év augusztusáig ugyancsak 13% feletti növekedést mutatott, szeptembertől azonban a bérnövekedés mérséklődése és a fogyasztóiár-emelkedés élénkülése folytán jóval szerényebb mértékben, az év utolsó harmadában 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év egészében a reálkereset 9,2%-kal volt nagyobb, mint 2002-ben.

Főbb társadalmi jelzőszámok

2003 év végéna népesség száma 10 millió 117 ezer fő volt, mintegy 25 ezer fővel kevesebb, mint 2002 decemberében. Az év során 94 700 gyermek született és 135 900-zan haltak meg. Az élveszületések száma 2100-zal csökkent, a halálozásoké 3000-rel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A népesség természetes fogyása gyorsult, és kissé nőtt a nettó migrációból adódó népességnyereség.

A bűnözés méreteit jelző ismertté vált bűncselekmények száma 2003-ban 413 ezer volt, 1,8%-kal kevesebb mint az előző évben. A csökkenés az átlagosnál jelentősebb volt – a bűncselekmények több mint negyed részének helyszínéül szolgáló – Budapesten (2,4%). A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma a 2002. évi 4136-ról 4072-re csökkent.