A lakásrendelet tavaly decemberi szigorítása jócskán elvette a lakosság kedvét a lakásvásárlástól, az így megspórolt állami kiadások mellett a Medgyessy-kormánynak jól jött, hogy a – főleg a támogatott lakossági hitelek révén – 2003-ban rekordprofitokat döntögető bankok találtak megoldást a visszaeső keresletre. Az év elejétől lassan beindult a devizában – euróban, svájci frankban - nyújtott lakáshitelezés. A meglepően alacsony kamatszint marketinghatása azonnal átviharzott a piacon. Innen már csak egy lépés volt a jelzálog vagy jövedelemalapú szabad felhasználású devizahitel megjelenése.

Tavaly az autót hitelre vásárlók közelebbről is megismerkedhetett a devizahitelek forintokéval szembeni kamatelőnyével, ahogy kockázataival is: akik euróban kötöttek gépjárműhitel szerződést az év második felében bekövetkezett forintgyengülés miatt törlesztő részleteikre súlyos százalékok tevődtek rá. Az igazi nyertesek a svájci frank kötelezettséggel rendelkezők voltak, az euróhiteleknél alacsonyabb – akár két százalékos -- kamatszint és a nyugodtabb árfolyam meghozta a gyümölcsét: 2003-ban az autókereskedők és finanszírozók kihelyezései 80 százaléka devizában történt, amelyek zöme ebben a pénznemben volt nyilvántartva. Az autófinanszírozási piac hangulata látszólag áttevődött a lakás és egyéb célú lakossági hitelezésbe is, és – bár a kereslet a bankok várakozásait felülmúlták -- arról még korai lenne beszélni, hogy hasonló térhódításnak leszünk szemtanúi, mint a gépjárműhitelek esetében. A bankok kínálatában megjelentek a deviza alapú, jelzálog és/vagy jövedelem fedezete mellett nyújtott – a lakáshiteleknél 1-2 százalékponttal drágább -- szabad felhasználású devizahitelek, amelyek rövid időn belül kiszoríthatják a 15-25 százalékos kamatozású és 30 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (thm) terhelt forintkölcsönöket.

A deviza lakáshitel főként a használt lakásban gondolkodóknak jelent pénzügyi megoldást, hiszen a 2003-as szigorítás őket érintette a legjobban azzal, hogy tízről ötmillióra csökkent a támogatható hitel felső határa. E fölött pedig kétszámjegyű piaci kamatozású forinthitelt igényelhettek. Az év elejétől kínált, előbbihez képest akár feláron is kapható devizahitelek azonban még a támogatott lakáshiteleket is gyakran alullicitálták. Az euróalapú lakáshitelt már jó két éve kínáló Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) mellett az év elején rögtön megjelent az Erste Bank és az Inter-Európa Bank (IEB), majd a CIB Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank. Májusban indult a Raiffeisen Bank lakáscélú és szabad felhasználású devizahitele, az osztrák banknál még idén milliárdos kihelyezést várnak, emellett a CIB Bank arra számít, hogy idén a devizahitelek meghódítják a lakossági üzletág 15-20 százalékát, tudtuk meg Zimay Judit kommunikációs igazgatótól. Dinamikus növekedésre számít az MKB is, a lakáscélú hitelek az év végén várhatóan elérik a 22 milliárd, ami 2003-hoz képes tíz százalékos növekedést jelent, tájékoztatta lapunkat Reigl Beatrix, a bank kommunikációs tanácsosa. Az év derekára ígérkezett be a HVB Bank és az FHB is, az OTP Bank tájékoztatása szerint devizahitel palettája az év második felében fog startolni. Így őszire minden nagyobb bank kínál majd devizahitet, a piacvezető lakossági hitelintézet megjelenése pedig jócskán felélénkítheti a versenyt.



Bővebben a Piac és Profit hamarosan megjelenő 2004. júniusi számában!